2025-02-13
Ezeket az olasz kisvárosokat célozzuk meg, ha elkerülnénk a turistatömegeket
Olaszország nem véletlenül kerül a legtöbb utazó bakancslistájának élére: északi része tele van meseszép tavakkal és bájos hegyvidéki falvakkal, az ország közepén zöldellő dombvidék és történelmi városok egész sora várja a látogatókat, déli térsége pedig ideális a strandolásra. Életre szóló élményeket azonban nem kizárólag a nagyvárosok, hanem a kisebb települések is kínálnak – az alábbiak biztosan nem okoznak majd csalódást.
A remek borok és az olasz konyhaművészet rajongóinak nagyszerű választás lehet az orszg északnyugati sarkában elterülő Piemont régió, azon belül is a mintegy 3000 lakosú Neive települése. Amely ugyan nem egy vérbeli turistaközpont, mégis teljes mértékben hozza az elvárt életérzést, és nem véletlenül került fel Olaszország vidéknépszerűsítő listájára, az i borghi piú belli d’Italiára. Középkori épületek, idilli dombtetők vagy hatalmas szőlősök – a faluban és környékén minden megvan, ami egy itáliai nyaralás során fontos lehet. Neive elsősorban négy borkülönlegességnek, a Dolcetto d'Albának, a Barbarescónak, a Moscatónak és a Barbera d'Albának köszönheti hírnevét, amelyeket számos helyi enotecában (borbárban) megkóstolhatunk – a Lonely Planet például a Cassetta del Castellót és az Al Nido Della Cinciallegrát javasolja közülük.
A Toscana és Lazio között húzódó Umbria régiót joggal tekintik Itália zöld szívének: lépte-nyomon látványos túraútvonalakkal, vízesésekkel és hangulatos, történelmi falvakkal találkozhatnk. Utóbbiak közül az egyik legbájosabb Spello, amelynek római kori várfalakkal és tornyokkal körülvett óvárosában sétálva valóságos időutazásban lehet részünk, a Sant’Andrea és a Santa Maria Maggiore templomokban pedig számtalan reneszánsz freskót láthatunk. A legnagyobb nyüzsgés a júniusi Infiorate di Spello ünnepség idejére esik, amikor az egész falu színes virágokba borul.
Az Amalfi-part joggal számít közkedvelt desztinációnak, azonban – főleg a nyári hónapokban – rendkívül zsúfolt régió. Olaszország egyik legkisebb, alig 800 fős települése viszont tömegnyomor nélkül hozza a part leglátogatottabb városainak hangulatát – bár a Ripley című Netflix-sorozat óta Atranit is egyre többen keresik fel. A UNESCO Világörökséghez tartozó helyszín egyik legjellegzetesebb látványossága a sziklák tetején magasodó Torre dello Ziro, de a boltívek alatt sétálva az óváros is mesebeli atmoszférát áraszt – amelyet esténként a halászhajók fényei tesznek még hangulatosabbá.
Amikor a késődélutáni napsugarak rávetülnek a fehérre festett házakra és árnyékot vetnek a szűk sikátorokra, Sperlonga középkori óvárosa valóságos filmes helyszínné válik. A sziklák tövében hosszan húzódó strand tökéletes a koraesti sétákra, a partmenti éttermekben pedig friss mediterrán finomságok egész sorát kóstolhatjuk meg. Feltétlenül keressük fel a Villa di Tiberio régészeti múzeumot, amely Tiberius római császár egykori tengerparti villájának maradványait őrzi.
Az olasz “csizma” sarkát elfoglaló déli régió jellegzetes látványosságának számító, fehér mészkőből épült, csúcsos tetejű házak valóban mintha egy meséből léptek volna elő – megcsodálásukra pedig nincs jobb helyszín az UNESCO világörökségbe is felvett Alberobellonál, amelyben már a 15. század óta állnak trullók. A környező dombvidékeken jobbnál jobb szálláshelyeket találunk, és az adriai tengerpart sincs túl messze: Monopoli városába mindössze fél órányi autózással el lehet érni.
Toscanánál kevés áhítottabb úti cél akad Olaszországban, és miközben Firenzének meggyűlik a baja a turisták tömegével, addig a Val d’Orcia elképesztő völgyében megbújó Pienzát már jóval kevesebben keresik fel. A ciprusok árnyékában pihenő település sokat köszönhet leghíresebb szülöttének, II. Piusz pápának (1458–1464), aki személyesen gondoskodott újjáépítéséről: a tervezéssel megbízott Bernardo Rossellino építész négy év alatt alakította ki a város jelenleg ismert reneszánsz látképét. Pienza főtere is II. Piusz nevét őrzi, a Palazzo Piccolomini pedig a Franco Zeffirelli rendezte Rómeó és Júlia filmben is megjelent.
