Görög úti célok, ahol az ókori mondák szinte kézzelfoghatóvá válnak

A legenda szerint Zeusz meg akarta találni a világ középpontját, ezért két sast engedett szabadon. Az egyik kelet, a másik nyugat felé repült, majd a Parnasszosz oldalában, Delphoinál találkoztak. A görögök ezért ezt a helyet tekintették a világ köldökének. Míg az athéni Akropolisz az ókori Görögország politikai központját jelképezte, Delphoi a szellemi és vallási élet szívének számított. Apollón itt alapította meg templomát és híres jóshelyét, ahová messzi földről érkeztek az útmutatást keresők. A nyájuk miatt aggódó pásztorok éppúgy felkeresték a jósdát, mint a súlyos állami döntések előtt álló királyok. Mindannyian Püthia szavait várták, akiről azt tartották, hogy rajta keresztül maga Apollón beszél. Válaszait isteni igazságként fogadták el, még akkor is, ha azok gyakran homályos, többféleképpen értelmezhető kijelentések voltak. A régészeti terület mellett fekvő mai Delphoi déli sziklapárkányán szállodák és tavernák sorakoznak, amelyekből lenyűgöző kilátás nyílik a környékre. Apollón templomának oszlopai, az ókori színház, a Kirfi-hegy csúcsai és a Pleisztosz völgye ma is ünnepélyes hangulatot kölcsönöznek a tájnak.

A júliusi és augusztusi hőségben különösen csábító lehet megmártózni egy árnyas folyóban. Az Akherón azonban a görög mitológiában korántsem egyszerű fürdőhely volt: egyike annak az öt folyónak, amelyet Hadész alvilágával hoztak kapcsolatba. Kirké ezt a folyót jelölte meg Odüsszeusznak az alvilág felé vezető útként. Azoknak a lelkeknek, akiket Hermész a partra kísért, és akik magukkal vitték a révésznek szánt pénzérmét, az Akherón nem kellemes kirándulóhelyet jelentett. A mai utazók számára azonban a folyó völgye kifejezetten vonzó természeti célpont. A tiszta víz a Tomarosz-hegységből érkezik, végighalad az Akherón völgyén, majd erdők és zöld dombok között jut el a tengerig. Mesopotamos közelében meglátogatható a Nekromanteion, vagyis a holtak jóshelye. Ammoudiánál a folyó kiszélesedik, deltát alkot, majd a tengerbe ömlik. A Glyki környéki forrásoknál úszásra, vadvízi evezésre és kötélpályázásra is van lehetőség. Feljebb Souli régi vízimalmai és a patak közelében működő hagyományos kávézók egészítik ki a tájat. A legdrámaibb szakasz a Hadész kapui néven ismert terület. Itt a folyó magas mészkőfalak között vág utat magának, mintha valóban egy másik világ bejárata felé vezetne.

A Homérosz által „homokosnak” nevezett Pülosz látványos helyen, a mély és védett Navarino-öböl partján fekszik. A város nemcsak az ókori mondákhoz, hanem Görögország újabb kori történelméhez is kapcsolódik. A görög függetlenségi háború idején itt arattak jelentős tengeri győzelmet az Oszmán Birodalom ellen. A helyiek minden év októberében történelmi bemutatóval elevenítik fel az ütközetet. Az Iliászban és az Odüsszeiában ez a vidék a bölcs Nesztór király birodalma. A közelben található palotáját Görögország legjobb állapotban fennmaradt mükénéi emlékei között tartják számon. Püloszból könnyen elérhető az ókori Messzéné is, amely értékes, ám más görög romvárosoknál kevésbé ismert régészeti helyszín. A város fölött magasodik a jó állapotban fennmaradt oszmán erőd, Niokastro. A Navarino-öböl északi oldalán található régi Paliokastro romjai azonban vadregényesebb élményt kínálnak. Innen lehet letekinteni Voidokilia finom homokú, jellegzetes formájú öblére, amelynek környékén teknősök is fészkelnek. A parton nincsenek napágyak vagy kávézók: helyettük homokdűnék, türkizkék víz, költöző madaraknak otthont adó vizes élőhelyek és ritka hüllők várják az érkezőket. A közelben nyílik Nesztór barlangja. A mítosz szerint Hermész még csecsemőként itt rejtette el az Apollóntól ellopott marhákat. Akinek már nincs ereje felkapaszkodni a barlanghoz, a vízben maradva, távolabbról is megfigyelheti a sötét bejáratot.

Paxosz a romantikus utazóknak és a természet kedvelőinek egyaránt jó választás. A nyugodt szigethez kapcsolódó történet a görög istenek szelídebb és érzelmesebb oldalát mutatja meg. A legenda szerint Poszeidón, a viharok és háborgó tengerek ura Amfitrité nimfa iránt érzett szerelméből teremtette meg ezt a paradicsomot. Háromágú szigonya később a sziget jelképévé vált. A történet szerint Poszeidón leválasztotta Korfu déli csücskét, és ebből alkotta meg Paxoszt, az olajfákkal borított szerelmi menedéket. A szigetet ma is érdemes lassan felfedezni. Élénk türkizkék víz, védett tengerifűmezők és kiváló búvárkodási lehetőségek várják a látogatókat. Delfineket is lehet látni, a csikóhalak ugyan ritkábban mutatkoznak, de tovább gazdagítják a partvidék különleges élővilágát. A híres kék barlangokat a mondák Poszeidón és Amfitrité szerelmi palotájaként emlegetik. A nyári hónapokban számos hajós kirándulás keresi fel őket, a tengeri élővilág védelme érdekében azonban fontos az óvatos megközelítés. Lakka patkó alakú öble és Gaiosz, a sziget apró központja szintén megér egy látogatást. Este, a csillagok alatt akár egy pohárral is lehet koccintani a Delfin csillagkép tiszteletére, amely a történet szerint Paxosz égi emlékét őrzi.

A bronzkori Mükéné történetét már alapításától kezdve mítoszok övezik. Az ókori görögök úgy tartották, hogy a várost Perszeusz, Zeusz fia alapította. Homérosz pedig a gazdag és hatalmas Agamemnón király hazájaként írta le. A régészeti felfedezések később megerősítették, hogy a mükénéi világ valóban jelentős hatalommal és gazdagsággal rendelkezett. Az erődített város egy dombon emelkedik az Argoliszi-síkság fölé, és ellenőrzése alatt tarthatta a Nafplio, Argosz és a Szaróni-öböl felé vezető útvonalakat. A hely stratégiai jelentősége egyértelmű lehetett az ókori lakók számára, a panoráma pedig ma is lenyűgözi a látogatókat. A városba vezető Oroszlánkapun való áthaladás különösen emlékezetes élmény. Az oroszlánokat ábrázoló dombormű és a hatalmas kövekből emelt küklópszi falak ma is lenyűgöző látványt nyújtanak. Egyes kőtömbök tömege megközelíti a 20 tonnát, így érthető, hogy az ókori emberek szerint az erődítést csak természetfeletti erejű lények építhették. A falakon belül megtalálhatók a palota romjai, Klütaimnésztra sírja és az Atreusz kincsesháza néven ismert kupolasír. A múzeumban a mükénéi kultúra fejlettségét és kifinomultságát bemutató tárgyakat állítottak ki. Ezek között lineáris B írással készült agyagtáblák is láthatók. Ez a görög nyelv legrégebbi igazolt írott formája. A kiállításon megtekinthető az Agamemnónnak tulajdonított arany halotti maszk másolata is, míg az eredetit Athénban őrzik.

(Guardian)