Hamisítatlan mediterrán élmény vár ránk a vulkanikus olasz termálszigeten

Stratégiai elhelyezkedésének köszönhetően cseppet sem meglepő, hogy a történelem során Ischia volt a Nápolyi-öböl egyik legkorábban benépesült szigete, amely már az ókorban is fontos kereskedelmi központnak számított. A Kr. e. 720 körül évekből származik az 1953-ban a szigeten megtalált híres Nesztór-serleg, egy rendkívüli írástörténeti jelentőségű lelet, amelyen a világ egyik legrégibb görög ábécét használtó felirata, egy rövidebb, tréfálkozó vers olvasható. A Római Birodalom bukását követő hosszú kaotikus időszak után Ischia a 15. században a Szíciliát és Nápolyt is megszerző Aragóniai-ház birtokába került – ebből a korból származik legfőbb építészeti látványossága, a Castello Aragonese, vagyis az aragóniai vár. A napjainkban a sziget jelképének számító erődítményhez egy keskeny hídon keresztül lehet eljutni, belsejében pedig egy múzeum, egy templom, néhány csodálatos kertrész és több nagyszerű kilátópont is található.

Vulkáni eredete miatt az alig 46 négyzetkilométeres Ischián több mint 100 termálforrást találunk, amelyeket már a római korban is kihasználtak. Bár nehéz bármelyiket is kiemelni közülük, a legismertebbek a Poszeidón kertje (Giardini Poseidon Terme) és a Negombo-fürdő (Parco Termale Negombo). Előbbi mintegy 20 medencével várja csodaszép zöldkörnyezetben a látogatókat, utóbbi pedig egy egzotikus növényekkel teli komplexum, amelyben olykor koncerteket és egyéb eseményeket is szerveznek. Ugyancsak különleges élményt kínál a Terme Cavascura, ahol szó szerint barlangokba vájt medencékben mártózhatunk meg, de érdemes felkeresni a bőrpanaszokat orvosoló Nimfák-forrását (Fonte delle Ninfe Nitrodi) és a Sant’Angelo felett magasodó Afrodité Apollón Termálparkot is.

És ha már vulkánok, akkor kötelező szót ejteni az Ischia legmagasabb csúcsának (789 méter) számító, tökéletes túralehetőséget biztosító Epomeóról is – a legszebb panoráma a Capo dell’uomo kilátópontról tárul elénk. A természetjárók ne kerüljék el a nyári hőségben csodás menedéket nyújtó Mortella-kerteket sem: a vízesésekkel, egzotikus növényfajokkal és egy pálmaházzal is büszkélkedő botanikus kertet a közel 30 éven át a szigeten élő Sir William Walton angol zeneszerző és felesége alapította. Ischiára utazva érdemes hajós kirándulásra vagy kajaktúrára is indulni, körbejárva a kisebb grottákban gazdag sziklás partvidéket, de átugrova akár a közeli Procidára is. A sziget az olaszok és a küföldi turisták körében egyaránt népszerű, bár utóbbiak közül sokan inkább a közeli Amalfi-part strandjait választják – itt minden megvan, ami egy mediterrán nyaraláshoz szükséges.

Az egész napos programok után a partmenti hangulatos kikötővárosok éttermeiben kiélvezhetjük a dél-olasz és nápolyi konyhák keveredéséből született finomságokat. Helyi specialitásnak számít a lassan főzött Coniglio all’Ischitana (ischiai nyúl), de a frissen fogott zsákmányból készült tengeri ételek sem hiányoznak az étlapokról. Ha tradícionálisabb ízekre vágyunk, keressük fel a magaslaton található Trattoria Il Focolarét, egy romantikus tengerparti fine dining élményért pedig az Il Saturniót. Amennyiben kiváló olasz borokat is kóstolnánk, akkor a szőlősök között elterülő Cantine Pietratorciában érdemes asztalt foglalni, egy igazi nápolyi pizzáért pedig válasszuk a tengerparti Restaurant La Lamparát.