2024-12-19
Ezek a rejtett európai úti célok nemcsak örömmel várják a látogatókat, de olykor még fizetnek is nekik
Európa legkedveltebb desztinációinak egyre több gondot okoz a rengeteg turista, ezért cseppet sem meglepő, hogy sok utazó úgy érzi: nem látják szívesen az adott városban. Ezzel ellentétben felértékelődik a falusi turizmus nyújtotta nyugalom, valamint a digitális nomádok számára nyújtott letelepedési lehetőségek. Az alábbi helyeken most is tárt karokkal várják az utazókat.
Először Velencéval kapcsolatban lehetett hallani a túlturizmus generálta gondokról, mostanra azonban egyre több európai település és régió kényszerül a turistákat korlátozó intézkedések meghozására, Amszerdamtól a Kanári-szigetekig. Az egyes helyszínek népszerűségét gyakran a távmunkások számára létrehozott programok is megnövelik: Portugáliát például a túlzott érdeklődés miatt már visszavonta a nem állandó lakosoknak szóló adóprogramot. Ugyanakkor továbbra is léteznek olyan települések, amelyek különféle ajánlatokkal próbálják odacsalogatni az érdeklődőket.
Spanyolország nyugati részén, a portugál határ mentén fekszik Extremadura autonóm közössége, amelyben akár 15 ezer eurós támogatásban is részesülhetnek azok a távmunkások, akik legalább két évre az erdős, hegyvidéki régió egyik településre költöznek. Extremadura ugyanis Spanyolország egyik legritkábban lakott, emiatt egyik legfejletlenebb térsége is, ahol az árak is jóval alacsonyabbak, mint Madridban vagy Barcelonában. A demográfiai és gazdasági mutatók javításának érdekében a helyi hatóságok egy 2 millió eurós alapot különítettek el mintegy 200 digitális nomád lakhatási támogatására.
Akárcsak Olaszországban, a kisebb spanyol településeket is komolyan fenyegeti az elnéptelenedés veszélye. Emiatt hozták létre a Los Pueblos Más Bonitos de España vidéknépszerűsítő szervezetet, amely 116 olyan falut népszerűsít, ahol szívesen látják az utazókat. Ezek között van például Anento is, amelyet egy évtizede még alig 2000 turista keresett fel évente, de a kezdeményezésnek köszönhetően új életre kelt: a jelenlegi becslések alapján évi mintegy 45 ezren kíváncsiak az alig 100 fős aragóniai falu látványosságaira.
A nem sokkal nagyobb, 114 lakosú Librosra egy spanyol írónő, Marivel Medina hívta fel a figyelmet. A falu neve ugyanis szó szerint „könyvek”-t jelent, ám ennek ellenére egyetlen könyvtár sem működött benne – amikor viszont Medina X-fiókjában felhívta a figyelmet erre az ellentmondásra, a világ minden részéről elkezdtek könyveket küldeni a településre. Egyetlen év leforgása alatt több mint 50 ezer kötet jutott el Librosba, ahol rövidesen elkezdődött egy olyan könyvtár felépítése, amely szállodaként is üzemel majd. Az írónő posztját követően a látogatók száma is jelentősen megnőtt a faluban, amely azóta utcáit is híres írókról nevezte el. Bár most még csupán két vendégház üzemel Librosban, az újrapozicionálás révén a jövőben valódi irodalmi célponttá válhat.
A világ legnagyobb szigetére sokan elérhetetlen úti célként gondolnak, a sarkvidékhez közeli ország azonban a közelmúltban újratervezte idegenforgalmi stratégiáját. December elsején ugyanis megnyílt Nuuk új nemzetközi repülőtere, így nem csupán külföldről lett könnyebb eljutni Grönlandra, de a belföldi utazások is sokat egyszerűsödtek. A tervek szerint 2026-ra további két város, az északi Ilulissat, valamint Qaqortoq is új repülőteret kap, ami még inkább elérhetővé teszi majd a természeti szépségeiről híres országot.
