Új esélyt kap a 100 milliárd dollárt felemésztő ázsiai szellemváros?

Szingapúrral átellenben, a Johori-szoros malajziai oldalán áll a Forest City elnevezésű hatalmas lakónegyed, amely minden túlzás nélkül tökéletes életkörülményeket biztosít: a luxuskomplexumban a lakóházak mellett csúszdapark, strandok és hotelek is épültek, abszolút zöld környezetben. Hszi Csin-ping kínai elnök 2013-ban jelentette be egy korábban még sosem látott mértékű projekt elindítását: az „Új Selyemút” (hivatalosan Egy Övezet Egy Út) néven elhíresült geopolitikai kezdeményezés hivatalos céljaként az infrastruktúra bővítését és a jobb összeköttetés kialakítását nevezték meg Kelet-Ázsia és Európa országai között, idővel Afrikára és Latin-Amerikára is kiterjesztve a terveket. A kínai vállalatok a potenciális profit miatt lecsapatak a lehetőségre, de nem mindegyikük bizonyult sikeresnek: az igazi nyertesek a közlekedési infrastruktúra fókuszáló cégek lettek.

 Ahhoz azonban, hogy egy ilyen fejlesztés valóban működjön, emberek, települések, lakóházak, szórakozási lehetőségek és üzletek is kellenek. Egy ilyen projekbe vágott be a Country Garden fejlesztőcsoport is, amely egy ázsiai Monaco mintárjára egy fenntartható lakónegyedet álmodott meg Szingapúr környékén: boltokkal, éttermekkel, iskolákkal, golfpályákkal és természetesen irodákkal. A cég azonban tévesen mérte fel az igényeket, arra számítva, hogy Forest City sok tehetősebb kínai polgárt fog majd odacsábítani. Ez azonban elmaradt, csupán néhányan költöztek be, és mivel a komplexum legnagyobb része üresen maradt, ők is éppolyan elszigetelve érezték magukat, mintha egy szellemvárosban élnének.

És mindezt 2020-ban csak megtetézte a koronavírus-járvány: a határok lezárása, a mozgás korlátozása idején senki sem vágott be a lakásvásárlásba és költözésbe. Mivel a tervezett 700 ezer helyett alig 9000 lakója van, a három négyzetkilométeren elterülő Forest City egy valódi szellemváros. Kevés látogatója főleg Malajziából és Szingapúr környékéről érkezik, akiket leginkább a vámmentes (duty free) vásárlás lehetősége vonz. Az elhagyatott giganegyed emellett a hobbifotósok, az urbexesek és az influenszerek egyik nagy kedvence. A minimális idegenforgalom annak is köszönhető, hogy a fejlesztők azt is benéztek, hogy a környéken nem programlehetőség adódik. A tengerpart ellenére a strandolás szinte kizárt, mivel a partok tele vannak a krokodilokveszélyre figyelmeztető feliratokkal.

A 100 milliárd dolláros projekt ugyan abszolút veszteségesnek bizonyult, de az utóbbi években a film- és sorozatipar révén mégis felbukkant egy potenciális bevételi lehetőség. Itt forgatták például a Netflix népszerű élőszereplős stratégiai játéka, a The Mole legfrissebb évadának egyik epizódját, amelyben a résztvevők akciófilm-jelenetekből ismerős módon kötélen kellett leereszkedjenek egy épület tetejéről, hogy az egyik emeleten ráleljenek egy széfre és megszerezzék annak tartalmát. Ugyanígy, német és osztrák stábok is forgattak már Forest Cityben: a ProSieben dokumentumfilmet készített a város bukásáról, és itt készült az egy posztapokaliptikus világban játszódó Hungry: Tipping the Scales sci-fi dokumentumfilm is. És bár további projektekről egyelőre nincs hír, megvan az esély arra, hogy a filmipar új életet leheljen az üresen álló épületegyüttesbe – ahogy például a török turizmus is látványosan profitál az országban készült szappanoperákból.