2025-03-28
A világ legizoláltabb törzsei, amelyek kerülik az érintkezést a külvilággal
Az egész Földön több mint száz, civilizációtól távol élő törzs létezik, de ezek közül is kiemelkednek azok, amelyek a lehető legnagyobb mértékben kerülik az érintkezést a külvilággal. Mutatjuk, kikről is van szó, és milyen tényezők fenyegetik leginkább az életmódjukat.
Kezdésnek fontos tisztázni, hogy mit is takar az a kifejezés, hogy egy adott törzs még „nem vagy szinte alig érintkezett másokkal”. Az őslakos és törzsi népek jogait védő Survival International elnevezésű szervezet meghatározása szerint az érintetlen törzsek „olyan törzsi népek, amelyek kerülik a kapcsolatot a kívülállókkal” – ezek lehetnek akár egész népek vagy nagyobb törzsek alcsoportjai is.
A Peru keleti részén, az Amazonas esőerdőinek távoli régióiban élő népcsoport létszámát több mint 750-re becsülik, amivel a Föld legnépesebb érintetlen törzsének számít. A történelem során majdnem teljesne kiirtották őket: a 19. század végén gátlástalanul terjeszkedő gumiültetvényesek szállták meg a területüket és eltulajdonították a földjeiket, a törzs tagjait pedig rabszolgasorba taszították, bántalmazták és meggyilkolták.
A vadászó-gyűjtögető életmódot folytató kawahivák az Amazonas brazíliai térségének lakói, akiknek tápláléka egyrészt állati eredetű (párosujjú patások, majmok és madarak), másrészt a környező erdőkből származó gyümölcsök és diófélék alkotják. Ennél többet nem is nagyon tudunk róluk – csupán amit a kutatók a törzs hátrahagyott tárgyaiból kikövetkeztettek. Ezek alapján a kawahivák korábban nem nomád folytattak: az elhagyatott tisztások ugyanis egykori állandóbb településekre utalnak.
A szentinelézek szinte biztosan a világ legérintetlenebb törzsét alkotják, amelyről nagyon keveset tudunk. A feltehetőleg mintegy 100 tagú törzs a Bengáli-öbölben található, az Andamán-szigetcsoporthoz tartozó a közel 60 négyzetkilométeres Északi-Szentinel-szigeten él. Miközben a világ más részein vadon élő törzsek találkozhatnak szomszédos népekkel, náluk a sziget elszigeteltsége miatt ez is kizárt.
– idézi velük kapcsolatban Sophie Griget, a Survival International vezető kutatási és érdekvédelmi munkatársát az IFL Science. Ebben az is szerepet játszik, hogy a szentinelézek kimondottan ellenségesen fogadták a velük kapcsolatba lépni próbáló kutatókat vagy hittérítőket: íjakkal lövöldöztek rájuk, és egyes nemkívánatos látogatókat meg is öltek. Grig úgy látja, hogy a sziget lakói határozott döntést hozott, amit nagyon egyértelműen ki is nyilatkoztatnak a külvilág felé: senkivel nem akarnak kapcsolatba kerülni, és a legjobb békén hagyni őket.


