2026-03-17
Megállt az idő a világ legnagyobb szellemvárosaiban
Sokan csupán szomorú emlékeket látnak elhagyatott városokban, más utazók viszont éppen a történelmi emlékek miatt tartják gyönyörűnek őket. Egyes feledésbe merült szellemvárosokban még ma is él néhány ember, de teljes kiürülésüknek számos oka van.
A Nagaszaki közelében fekvő szigetnek már a neve is különleges, hiszen a japán szó jelentése „Csatahajó-sziget”. A 19. században felfedezett tenger alatti szénbányák kitermelése érdekében népesítették be, az 1880-as évekre teljesen megtelt a munkásoknak szánt lakóházakkal, mozival, színházzal, uszodával és boltokkal. Volt olyan időszak, amikor legsűsűbben lakott településének számított, több mint 5000 lakossal a 160x480 méteres területén. 1974-ben azonban, amikor Japán beszüntette a szénenergia felhasználását, a bányák is bezárták. Mivel Hasimán semmilyen más munkalehetőség nem volt, lakói alig három hónap alatt mind elhagyták és máshol kerestek megélhetést. Viszont 2009-ben a sziget egy része ismét megnyílt a látogatók előtt, bár kizárólag idegenvezetők társaságában lehet felkeresni – és közben felvették az UNESCO Világörökségbe is.
Fotó: Shutterstock
Kínában rendkívül sok szellemvárost találunk, az egyik legnagyobb közülük az ország északi részén, Belső-Mongólia tartományban található Ordosz (másik nevén Ih Csu). Az eredeti tervek egy high-end infrastruktúrájú, impozáns stadionokkal és igényes közterületekkel rendelkező modern városról szóltak, és az első évtizedben mindez megvalósulni is látszott. A számítások azonban mégsem jöttek be: a több tízezer emberre tervezett lakásokba végül feleannyian sem költöztek be, és idővel ők is elvándoroltak.
Fotó: Shutterstock
A furcsa kaliforniai szellemváros mintegy 17 éven át élénk bányásztelepülésként működött az 1800-as évek közepén kitört aranyláz idején. Sorsa a 19. század végén fordult rosszra, amikor kemény telek és betegségek is sújtották lakóit. Eközben egyre több halálos kimenetelű bányászbaleset is történt, és mivel a bűnözés is egyre komolyabb méeretekt öltött, Bodie egyfajta törvény nélküli városként vonult be a köztudatba. Később teljesen csődbe is ment, kevés megmaradt lakója is elhagyta, de 1962-ben jött egy újabb fordulat: ekkor hozták itt létre az Állami Történelmi Parkot, ami jelenleg is fogadja az érdeklődőket.
Fotó: Shutterstock
Az 1925 óta Norvégiához tartozó, sarkkörön túli Spitzbergákon található bányatelepet még a svédek alapították 1910-ben, de 1927-től orosz (szovjet) tulajdonban volt. Az Arktyikugol vállalat azonban 1998-ban felhagyott a szénkitermeléssel és teljesen kiürítette Pyramident, amit a telepesek vettek át. A város manapság is szabadon látogatható, de mivel épületei balesetveszélyesek, a belépéshez előzetes engedélyt kell kérni a hatóságoktól. Berendezésük semmit sem változott, amint azt a vezetett túrákon is megnézhetjük.
Fotó: Shutterstock
Olaszország déli részén, a csizma talpánál fekszik Craco ősi szellemvárosa. A 390 méteres magas sziklacsúcson már az ókorban is létező településen évszázadokon át éltek emberek, azonban egy 1963-as földcsuszamlás után evakuálták a történelmi belváros lakóit, majd egy 1980-ban bekövetkező földrengés mindenki elköltözött innen. Az egykor oktatási és vallási jelentőséggel bíró, de kihaltan is látványos Cracót ma már csak a kíváncsi turisták keresik fel. Valamint a filmesek, hiszen többek között Mel Gibson Passiója és A Quantum csendje című James Bond-mozi egyes jeleneteit is itt forgatták.
Fotó: Shutterstock
Itt állíthatod be, hogy a Drivemagazine.ro az elsők között legyen a Google keresőben
