2025-04-10
Pokoli hely a világűrhöz legközelebb fekvő város
Csupán első hallásra tűnhet idillinek egy olyan magasan felépült településen élni, mint az Andokban található perui La Rinconada, a valóságban viszont rengeteg kellemetlenséggel – leginkább oxigénhiánnyal – jár. És a ritkás levegőn túl is számos súlyos probléma akad, nem véletlenül nevezte egy turista a „világ legborzasztóbb helyének”.
Peru délkeleti részén, a bolíviai határ közelében áll La Rinconada városa, a világ legmagasabban fekvő állandó emberi települése, amely 5100 méteres tengerszint feletti magasságával még a Föld legmagasabban található fővárosát, 3650 méteren fekvő bolíviai La Pazt is jócskán meghaladja.
Rendkívül bonyolult megközelíthetősége ellenére La Rinconadának jelenleg is mintegy 30 ezer lakosa van. Számuk 2001 és 2009 között ugrott meg jelentős mértékben, amikor 235 százalékkal megnőtt az arany világpiaci ára – márpedig La Rinconada éppen egy hatalmas aranybánya közelében fekszik. Ennek köszönhető, hogy olyan sokan vállalták, hogy egy olyan helyre költözzenek, ahol a levegő oxigéntartalma mindössze a fele a tengerszinten mértnek. Így aztán az idelátogató turistáknak sem árt oxigénmaszkokot csomagolniuk, amellyel megelőzhetik a kellemetlen hegyi betegséget.
Az alacsony oxigénszinthez már alkalmazkodott helyiek számára sokkal jelentősebb egészségügyi kockázatot jelent csatornázás és a szemétszállítás hiánya. Ehhez adódik még hozzá az állandóan akadozó áramszolgáltatás és az aranykitermelés mellékhatásaként megjelő higanyszennyezés – és rögtön meggyőzödhetünk arról, hogy mennyire borzasztó lehet egy ilyen helyen élni. A zord időjárási viszonyok sem könnyítik meg az életet La Rinconadában: az Explorando arról tájékoztat, hogy a legmagasabb átlaghőmérsékletű októberben is legfeljebb 11 Celsius-fokra lehet számítani. A hideg sokkal jellemzőbb, nem ritka, hogy akár -12 fokig is lesüllyed a hőmérséklet.
La Rinconada meglátogatása ellen szól azonban a településen virágzó bűnözés is. A National Geographic 2021-es riportja komoly problémákat tárt fel az aranybányászat szabályozatlansága és az emberkereskedelem terén, míg a Guardian 2016-ban arról írt, hogy gyakran hoznak a településre gyerekmunkásokat, valamint prostitúcióra kényszerített nőket.
Ugyancsak sötét képet fest a városban uralkodó viszonyokról az International Labour Organization, amely az Antwerpeni Egyetem 2019-es kutatását idézi: eszerint az akkori bányászok 87,2 százaléka úgynevezett „cachorrerro” volt, vagyis olyan munkás, aki 30 napon át fizetés nélkül dolgozik, és pénz helyett a 31. napon önmaga számára termelhet ki aranyat – arra viszont semmi garancia nincs, hogy valóban talál is.
