2026-04-09
Rengeteg gyémántot rejtenek a meteoritkráterbe épült bajor városka falai
Nürnberg és Stuttgart között találjuk Németország egyik legérdekesebb település, a meteoritkráterbe épült Nördlingent. A körszerkezetű bajorországi város szó szerint egy valódi ékszerdoboz: a középkori városfal ugyanis több mint 70 tonnányi gyémántot rejt.
A 21 ezer lakosú Nördlingen az egyész világon egyedülálló település, amelyet jellegzetes piros cserepes háztetőiről, középkori várfaláról és a szinte teljesen szabályos kört formáló szerkezetéről ismerhetünk fel. Ezt az alakot nem kizárólag a középkori várostervezőknek köszönheti, hanem mert egy hatalmas ősi kráterbe épült fel, amelyet sokáig vulkanikus eredetűnek tartottak. Csupán az 1960-as években figyelt fel rá két amerikai geológus, Eugene Shoemaker és Edward Chao, hogy hiányoznak egyes vulkáni kráterekre jellemző jegyek – szerintük sokkal inkább egy felülről becsapodó aszteroida hozhatta létre.


A vizsgálat során parányi drágakövek ezreit találták meg a falban, köztük a napjainkban is rendkívül értékesnek számító gyémántokat. A kutatás során a geológusok arra a következtetésre jutottak, hogy a Ries-kráternek nevezett 25 kilométeres átmerőjű medence feltehetően egy óriási – becslések szerint 3 milliárd tonnás tömegű – meteorit 15 millió évvel ezelőtti becsapódásának eredménye. Az ütközés olyan hatalmas hőmérséklet- és nyomásváltozást okozott, amely teljesen megváltoztatta az itt található kőzetek összetételét is – szuevitet hozva létre. Ez a meteoritok becsapódásakor keletkező kőzet remekül formázható anyagnak számít, ezért is lehetett a középkorban egy egész várost felépíteni belőle.
A drágakövek létrejöttében viszont a véletlen is szerepet játszott azzal, hogy a meteorit éppen egy grafitlelőhelybe csapódott – az óriási nyomás és hőmérséklet pedig gyémánttá kristályosította a grafitot. Azonban ne is reméljük, hogy meg tudnánk gazdagodni a becslések szerint mintegy 72 tonna gyémántot rejtő nördlingeni falakból, az épületek megbúvó gyémántkristály ugyanis mikroszkopikus méretűek: legtöbbjük alig 0,2-0,3 milliméteres átmérőjű és szabad szemmel láthatatlan.


