2024-05-23
Vannak helyek a világon, ahol még büntetik is a halált
Sok furcsa törvényt hoztak már világszerte, de ezek között is a legkülönösebbek közé tartoznak azok, amelyek egy adott helyszínen megtiltják az embereknek, hogy – véletlenül – meghaljanak. Bármilyen abszurdnak is legyen, létezik néhány település a Földön, ahol törvényt szeg, aki meghal.
Klasszikus internetes hoax volt az a hír, hogy a Norvégiához tartozó Spitzbergákon „illegálissá" tették a halált. A Jeges-tengerben fekvő szigeteken ugyanis nagyon kevés (mintegy 2700) ember él, annál több viszont a jegesmedve, a sarki róka és más hideg égövi állat. A „törvény” terjesztői magyarázatul azt hozták fel, hogy a holttestek biológiai kockázatot jelentenek a jövő nemzedékek számára, mert a nagy hidegben nem képesek lebomlani. Ez azonban csupán pletyka volt, a valóságban a bárki gond nélkül meghalhat a Spitzbergákon, semmilyen törvényt nem fog megszegni. A világ más részein azonban léteznek olyan helyek, ahol valamikor egyszerűen csak betiltották a halált.
Az egyik legfrissebb halált betiltó rendelet Olaszország déli részén, a csizma talpánál fekvő Sellia községben született meg. A hegyek között megbúvó település polgármestere 2015-ben tiltotta meg, hogy az emberek „a település határain belül megbetegedjenek” – azt is hozzátéve, hogy a halál sem engedélyezett. Akik pedig az orvosok elkerülésével játszották ki a rendeletet, 10 eurós pénzbírságot is kaphattak. Az első hallásra betarthatatlan és egyben nevetséges szabállyal Sellia vezetése azt próbálta elérni, hogy a helyiek egészségesebb életmódot folytassanak. Más dél-olaszországi településekhez hasonlóan ugyanis a calabriai faluban is óriási gondot jelent az elnéptelenedés.
A 21. század elején Franciaország déli részén rövid időn belül három falu is betiltotta a meghalást. Elsőként Le Lavandou, még 2000-ben, miután a település nem kapott engedélyt a helyi temető bővítésére, ezért vezetése tiltakozásként egyszerűen illegálissá nyilvánították a halált. Ugyanezt az abszurd módszert alkalmazta Cugnaux 2007-ben és Sarpourenx 2008 – végül sikerrel, mert mindegyiknek sikerült kibővítenie a temetőjét.
A történelem során az ókori görögök kísérelték meg először a halál száműzését, mivel nem akarták, hogy a ma már UNESCO világörökségi helyszínnek számító Délosz szigetének szépségét halál (vagy éppen születés) szennyezze be. Ezért a Kr. e. 6. században Peiszisztratosz athéni türannosz kiásatta a déloszi sírokat, majd mindenkit eltávolítottak a szigetről, aki halálán volt vagy szülni készült.
Fotó: Shutterstock
Egy sziget szentségének megőrzése volt a cél Icukusimán is, ahol egészen 1868-ig tilos volt meghalni vagy gyereket szülni. A sziget ugyanis a sintó vallás egyik szent helyének számít, és ebben a hitvilágban az embereknek határozott elképzelésük van a szennyezésről, vérről és romlásról. Icukusimán sokáig elve csak sintó papok és papnők élhettek, az od alátogató zarándokoknak pedig tilos volt a szigeten meghalni vagy gyermeket szülni. Bár ezt az előírást már több mint másfél évszázada eltörölték, a temetkezés és hamvasztás a mai napig sem engedélyezett.
