Botrány a Himalájában: felfújt számlák és színlelt evakuálások az Everestnél

A nemzetközi sajtó, a Guardiantól a The New York Timesig, évek óta foglalkozik a Himalájában működő helyi túra- és expedíciós cégekhez köthető lehetséges visszaélésekkel. Közben konkrét vádak is napvilágra kerültek: egyes, az Everest alaptábora felé tartó turistákat félrevezethettek, panaszaikat a valóságosnál súlyosabbnak állíthatták be. Akadt, akit túl gyors emelkedésre ösztönözhettek, hogy kialakuljon nála a heveny hegyi betegség. A nyomozók szerint más esetekben helytelenül adhattak gyógyszereket a turistáknak, ami fejfájást, szédülést vagy hányingert idézhetett elő. A sajtó egy olyan esetről is beszámolt, amikor az ételbe kevert anyaggal mérgezéshez hasonló tüneteket válthattak ki. A cél az lehetett, hogy az érintetteket helikopterrel Katmandu magánkórházaiba szállítsák, ott indokolatlanul magas összegeket kérjenek tőlük, a biztosítókat pedig rábírják a megemelt számlák kifizetésére.

Az ExplorersWeb szerint a rendszerben idegenvezetők, helikopteres cégek, túraszervezők és egészségügyi dolgozók is benne lehettek. Miután több nemzetközi biztosító azzal fenyegetőzött, hogy leállítja vagy jelentősen korlátozza a nepáli utak biztosítását, a hatóságok vizsgálatot indítottak, ezek azonban eleinte csak kisebb korrekciókhoz vezettek. A nepáli turisztikai minisztérium később felszólította a helikopteres társaságokat, a túraszervezőket, a kórházakat és a biztosítókat, hogy adják át a mentőrepülésekkel és kezelésekkel kapcsolatos iratokat az illetékeseknek. Tizenöt nepáli cég ellen jogi lépéseket is javasoltak indokolatlan mentések és szükségtelen kórházi kezelések miatt, komolyabb következmények azonban alig követték ezt, így a biztosítóknak végül saját szabályaikat kellett megszigorítaniuk.

Fordulat csak tavaly következett be, amikor az ország új vezetése a korrupció elleni fellépést állította politikai programjának középpontjába. A hamis mentések ügyét újra megnyitották, és hegyi mentőcégek, helikopteres vállalkozások, kórházak és helyi biztosítók képviselőit is őrizetbe vették. A Központi Nyomozó Iroda 1243 oldalas jelentésében 33 ember felelősségre vonását javasolta, a Katmandui Kerületi Bíróság elé pedig végül 32 gyanúsított ügye került. A helyi sajtó szerint egy részük már őrizetbe került, mások szabadlábon védekeznek, illetve szökésben vannak.

A vizsgálat szerint az összehangolt csalássorozat hamis utaslistákra, szükségtelen kórházi felvételekre és a biztosítási kártérítésekhez kiállított túlzó számlákra épült. Előfordult, hogy egyetlen helikopteres utat több sürgősségi mentésként számoltak el, miközben egy Katmandu és Lukla közötti járatot, amely normál esetben nagyjából 2500 dollárba kerül, akár 31 ezer dollárért számláztak ki. A Kathmandu Post szerint a nyomozók 2022 és 2025 között 4782 külföldi állampolgárt azonosítottak az érintett kórházak kezelt betegei között, és ezek közül 171 esetet minősítettek színlelt mentésnek. A Központi Nyomozó Iroda szerint a hálózat közel 20 millió dolláros veszteséget okozhatott a biztosítóknak.