2025-08-09
Szlovénia higanyvárosa az UNESCO Világörökségig jutott
Ha Szlovéniára gondolunk, legtöbbször a Bledi-tó, Ljubljana vagy a tengerpart hangulatos kisvárosai jutnak eszünkbe. Kevesebben ismerik azonban az ország nyugati részén fekvő Idriját, amely történelmi és kulturális szempontból is különleges jelentőséggel bír. A mindössze körülbelül 12 ezer lakosú település nem csupán egykori bányavárosként, hanem UNESCO világörökségi helyszínként is kiemelkedik.
A Ljubljana és Trieszt között, dombokkal övezett vidéken fekvő Idrija neve szorosan összefonódott a higannyal. A bányászat feltehetően 1490 táján kezdődött meg a térségben, és egészen 1995-ig folyamatosan működött. Fénykorában az idrijai bánya a világ higanykitermelésének mintegy 13 százalékát biztosította. Bár napjainkban a mélybe vezető tárnák már nem szolgálnak ipari célt, a higanybányászat örökségét sikerült megőrizni: ennek elismeréseként 2012-ben Idriját a spanyolországi Almadénnel közösen felvették az UNESCO világörökségi listájára.
A város központjában található a 16. században épült Gewerkenegg-vár, amely egykor a bányászat irányításának központjaként szolgált. Ma Mestni muzej Idrija (Idrija városi múzeuma) néven működik, ahol a látogatók részletesen megismerkedhetnek a bányászat történetével, valamint Idrija másik híres hagyományával: a csipkekészítéssel is. A helyi nők már a 19. században kimagasló szaktudásra tettek szert ezen a területen, és 1876-ban létrehozták a Čipkarska šola Idrija csipkeiskolát. Ez az intézmény ma is működik, és Európa egyik legrégebbi, folyamatosan működő csipkekészítő iskolájának számít.
A bányászat öröksége azonban nem merül ki a múzeumokban. Az Antonijev rov (Anton alagútja) Európa egyik legrégebbi megmaradt bányabejárataként ismert, és ma élményközpontként működik. Az 1200 méteres föld alatti túra során a látogatók megcsodálhatják a különleges kőzeteket, felfedezhetnek egy föld alatti kápolnát, sőt, interaktív szabadulószobás játékban is kipróbálhatják magukat.
A természetbarátok számára is bőven kínál lehetőségeket a térség. A környező zöld dombok között több védett terület is található, például a Zgornja Idrijca Geopark, valamint más, helyi természetvédelmi övezetek, mint például a Del porečja Govškarce, amelyek kiváló túrázási és felfedezési lehetőséget kínálnak. A városban működő méhészközpont, az Idrijski mestni čebelnjak is érdekes program, különösen azok számára, akik szívesen kóstolnák meg a helyi mézeket. Emellett a valaha higanyfeldolgozóként működő Topilnica Hg ma interaktív ipartörténeti múzeumként várja a látogatókat.
Idrija gasztronómiai különlegességek terén is tartogat meglepetéseket. A legismertebb fogás az Idrijski žlikrofi – egy burgonyával töltött tésztabatyu, amelyet gyakran szalonnával vagy bárányhússal tálalnak. Ez az étel 2010-ben elsőként kapott európai uniós eredetvédelmi oltalmat a szlovén ételek közül. A helyi sörkultúra is újraéledt: bár közel kétszáz évig nem zajlott sörfőzés a településen, a Pivovarna Zajc főzde újraindította ezt a hagyományt, és a látogatók ma már szervezett túrák során ismerkedhetnek meg az itteni sörkínálattal.
