2025-10-14
Válság a „Macskák szigetén”: több a kóbor macska, mint az ember
Ciprus, amelyet évszázadok óta „a macskák szigeteként” emlegetnek, ma példátlan túlszaporodással néz szembe. A hivatalos becslések körülbelül egymillió kóbor vagy vadon élő macskáról szólnak – nagyjából annyiról, ahány lakosa van a szigetnek –, az állatvédő szervezetek szerint pedig a valós szám „néhány százezerrel” ennél is magasabb lehet. A helyzet ismét előtérbe hozta az ivartalanítás kérdését és az egységes, hosszú távú stratégia hiányát.
A ciprusiak és a macskák kapcsolata ősi. Francia régészek egy 9500 éves neolit faluban találták meg a háziasított macska eddigi legrégebbi nyomát. A helyi hagyomány szerint a 4. században Szent Ilona is hozatott macskákat a szigetre, hogy megfékezze a kígyók elszaporodását. A macska így a ciprusi identitás részévé vált – szép történet, amely azonban ma már nem ellensúlyozza a kibillent egyensúlyt.
Az Associated Press beszámolója szerint Antónia Teodossziú környezetvédelmi biztos a parlamentben elismerte, hogy a jelenlegi program nem képes tartani a lépést a szaporodás ütemével. Jelenleg évente nagyjából 2000 ivartalanítást végeznek, 100 ezer eurós költségvetésből – ez messze kevés a szigeten elszaporodott kolóniákhoz mérve. A közvélemény nyomására a kormány bejelentette: a keretet 300 ezer euróra emelik. Bár ez előrelépés, kérdés, hogy a pluszforrás önmagában – átgondolt terv nélkül – hoz-e érdemi fordulatot. A pénzügyi teher az önkormányzatokat és a klinikákat is szorítja. Egy vadon élő macska ivartalanítása átlagosan mintegy 55 euróba kerül, a gazdák által hozott házimacskáknál – a kiegészítő ellátások miatt – körülbelül 120 euró a számla.
Állatorvosok az ellenőrizetlen szaporodást és a kölykök magas túlélési arányát tartják a túlszaporodás fő okának – utóbbihoz a lakossági etetés is hozzájárul. Szerintük egységes tervvel és a magánklinikák bevonásával, felesleges bürokrácia nélkül négy év alatt kezelhető szintre lehetne szorítani a populációt. A javaslatok között szerepel egy mobilalkalmazás is, amelyen a lakosok bejelenthetnék a kolóniákat, megkönnyítve a célzott befogást és ivartalanítást. Antónia Teodossziú szerint már körvonalazódik egy hosszú távú stratégia, amely egy asztalhoz ülteti a hatóságokat, az önkénteseket és az NGO-kat. A legközelebbi feladat: minél pontosabb felmérést készíteni, majd olyan tömeges ivartalanítási programot indítani, amely a jó szándékot kézzelfogható eredményekké formálja.
