Több mint száz országot látogatott meg, de ide soha nem térne vissza Több mint száz országot látogatott meg, de ide soha nem térne vissza
Rijád, Szaúd-Arábia
Fotó: Shutterstock

2025-08-20

  • Drive
  • Világ
  • Több mint száz országot látogatott meg, de ide soha nem térne vissza

Több mint száz országot látogatott meg, de ide soha nem térne vissza

A legtöbb utazás emlékeket és felfedezéseket tartogat, mégis akadnak olyan úti célok, amelyek még a legtapasztaltabb világjáróknak sem hagynak maradandó élményt. Gabriel Morris, aki több mint három évtizede járja a világot, és mára már több mint száz országot kipipált, nemrég arról beszélt, mely helyek nem nyerték el a tetszését – sőt, ahová sosem vágyik vissza.

Morris régóta dokumentálja kalandjait, elsősorban YouTube-csatornáján. Amikor elérte a századik országát, készített egy videót, amelyben összegezte azokat a desztinációkat, amelyek csalódást okoztak neki. Mint kiderült, ezek mind a Perzsa-öböl mentén találhatók: Szaúd-Arábia, Kuvait, Bahrein, Katar és az Egyesült Arab Emírségek.

Image
Dubaj
Fotó: Shutterstock

A világutazó szerint a térségben a sivatagi programokon túl kevés igazán különleges élményt találhatnak a turisták. Bár Dubaj vagy Rijád hatalmas és modern városok, szerinte ezek sem adnak túl sokat: „Az utcák szinte üresek az autósokon kívül, a nyüzsgő piacok hiányoznak, és mindenhol ugyanaz a felhőkarcolós stílus uralkodik. Be lehet menni egy plázába vagy beülni egy étterembe, de az alkoholtilalom miatt az éjszakai élet sem igazán vonzó” – fogalmazott.

Morris úgy érzi, a városokból hiányzik a „lélek”: mind hasonlítanak egymásra, és alig kínálnak újat.

Legkevésbé Katar és Dubaj ragadta meg, főként azért, mert elmondása szerint ezekben a nagyvárosokban alig lehet találkozni helyiekkel. A mindennapi életben inkább átutazók, üzletemberek vagy vendégmunkások dominálnak. Hasonló élményei voltak Bahreinben, Kuvaitban és az Emírségekben is, ahol – mint mondja – a vendéglátóhelyeken, szállodákban és más szolgáltatásokban jellemzően indiai, pakisztáni és bangladesi dolgozók vannak jelen.

A helyiek, úgy tűnik, főként az olajbevételekből élnek, és kevéssé vesznek részt azokban a területekben, ahol a turisták kapcsolatba kerülhetnének velük. Így gyakorlatilag lehetetlen belekóstolni az autentikus helyi kultúrába.