2024-06-04
Szibériában tátong a világ legnagyobb emberi kéz által létrehozott gödre
Egy szibériai, egészen pontosan jakutföldi gyémántbánya a Föld legnagyobb, emberi tevékenység nyomán kialakult gödre. Mirnij városát 1955-ben alapították, a Szovjetunió első gyémánt-lelőhelyének kiaknázására, és bár a bánya 2004-es bezárását követően egyszer még újrakezdték a termelést, egy árvíz miatt 2017-ben ismét leállították. A jelenlegi tervek szerint 2032-ben nyithat ki újra.
Oroszország keleti részén, a zord szibériai vidék közepén és a sarkkör közelében tátong a hatalmas átmérőjű és mélységű Mirnij gyémántbánya. Bár a térségben nyáron akár 20 órán keresztül is süt a Nap, a permafroszt réteg (örökfagy, vagyis olyan talaj, amely legalább két éven keresztül fagyott állapotban van) miatt a kitermelés sosem volt teljesen veszélytelen.
A munkát tovább nehezítette a szélsőséges, télen akár –50 Celsius fokig is lehűlő időjárás, de a gyémántbányászat még így remek üzletnek bizonyult. A bezárásáig Mirnij 40 ezer lakosának java a bányában dolgozott, amely évente mintegy 10 millió karát (2000 kg) gyémántot hozott a felszínre.
A kitermelés olyan jól haladt, hogy a bánya mélysége időközben elérte az 525 métert, átmérője pedig az 1200 métert, miközben Oroszország (22 százalékos részesedésével) a világ első számú gyémánttermelő országává vált.
A gödör azonban 1999-re elvesztette jelentőségét, a gyémántot ekkor már kizárólag föld alatti üregekből hozták a felszínre. A kitermelés 2001-ben állt le végleg, három évvel később pedig teljesen bezárt a bánya. És hiába nyitották meg újra 2009-ben, egy 2017-es árvízet követően ismét határozatlan időre be kellett zárnia – jelenleg 2032-re tervezik a gyémántbányászat újrakezdését.
