2025-09-28
Hidegháború másképp: jegesmedvék vettek birtokba egy elfeledett szovjet kutatóállomást az Északi-sarkvidéken
Egy világtól elzárt sarkvidéki szigeten különös „lakócsere” zajlik: az egykori szovjet polárállomás épületei ma a jegesmedvék ideiglenes menedékei. A késő nyáron készített drónfelvételeken – amelyeket az utazó és fotós Vadim Makhorov rögzített – a fehér óriások kíváncsian járkálnak a szétszórt épületek között, benéznek a keret nélküli ablakokon, mintha új territóriumot térképeznének fel.
A helyszín a Csukcs-tengerben fekvő Koljucsin-sziget, Oroszország északkeleti peremén, ahol az Északi-sarkvidék vizei a Bering-szoroson át a Csendes-óceán északi medencéjéhez kapcsolódnak. A táj szigorú: rövid, ferde fényű nyár, hideg áramlatok, viharvert tundra és a rozsda színeit idéző fém- és betontömbök. A most látható, utilitárius épületek egykor a szovjet sarkvidéki infrastruktúra láncszemei voltak: meteorológiai megfigyelőpont, a tengeri jég alakulását dokumentáló bázis, logisztikai támasz a sarki hajózás és kutatás számára.
A jegesmedvék csúcsragadozók, életmódjuk alapja a tengeri jég, amelyről fókákra vadásznak. Ahogy a jég kiterjedése és tartóssága csökken, egyre több időt töltenek a szárazföldön, és mind gyakrabban keresnek menedéket emberi létesítményekben.
A sarkvidéki kutatóhálózat egykori állomásai az állami jelenlét és a tudományos adatgyűjtés frontpontjai voltak; az 1990-es évektől sok helyen bezártak, az időjárás, a sós pára és a fagy pedig lassan visszaköveteli a terepet. Koljucsin ennek a korszaknak hű lenyomata: a katonarendbe szervezett mindennapok eltűntek, a szerkezetek maradványai mégis beszélnek – végső soron arról, mennyire sebezhető minden, ami az északi szélességeken emberi kéz alkotta.
