2025-03-23
Fedezzük fel a világ tengerektől legtávolabb fekvő országát!
A világ országainak közel egynegyede, összesen 44 állam nem rendelkezik hozzáféréssel a tengerekhez és óceánokhoz. Ezek közül is kiemelkedik a közép-ázsiai Kirgizisztán, amely minden más országnál távolabb fekszik a tengerpartoktól.
Kirgizisztán tengerekhez viszonyított helyzete nem csupán amiatt különleges, hogy nincs saját óceáni kijárata, hanem egyike a Föld két olyan országának, amelynek még a szomszédai sem érintkeznek a tengerekkel – a másik a Svájc és Ausztria közé szorult miniállam, Liechtenstein. A Kirgizisztánhoz legközelebbi az Arab-tengerig is közel 1300 kilométert kell utazniuk a helyieknek. A kirgizekről fennmaradt legrégibb – kínai – írásos emlékek Kr. e. 200 körülről származnak. A 6-8. századtól kezdve a térség türk népek uralma alatt állt, majd a 13. században Dzsingisz kán Mongol Birodalma hódította meg. A 19. század második felében a cári Oroszország foglalta el a területét, a szovjet korszakban pedig 1936-ban lett a kommunista állam egyik tagköztársasága. Csupán 1991-ben vált független államá, de Kirgizisztánt azóta is politikai instabilitás és gazdasági válságok jellemzik.

Így például, miközben a júliusi átlag 28 Celsius-fok körül alakul, a leghidegebb januári napokon nem ritka a -18 Celsius-fokos fagy sem. Évente rendszerint mindegy 70 esős nap akad, de a csapadékmennyiség területenként, a magasság fügyvényében változik. Az ország legnépszerűbb úti céljai a főváros, Biskek, valamint az Iszik-köl-tó (a világ második legnagyobb sós tava a Kaszpi-tenger után) számítanak – a helyiek nyaranta főleg utóbbi partjain strandolnak. Az országot felkereső utazókat elsősorban olyan természeti értékek vonzzák, mint a Kyrgyz-Ata és Ala Arcsa nemzeti parkok, Arszlanbob környéke vagy a Hosszú-vízesés.

Szintén csodálatos látványt nyújt a Szong-köl-tó és körülötte elterülő sztyeppe, amelyen jurtaszállások sorakoznak a kalandkedvelők számára. Épített örökségben – a főváros mellett – az Iszik-köl-tó partján fekvő Karakol városa a leggazdagabb, ahol a Dungan-mecsetet, a Pravoszláv-templomot és a Jeti-Ögüz sziklaképződményeit is érdemes felkeresni. Fontos azonban megjegyezni, hogy Kirgizisztán nem tartozik a legbiztonságosabb helyek közé: a Föld 163 országát tartalmazó veszélyességi listán – amelyen az első számít a legbiztonságosabbnak – a 78. helyet foglalja el. Amint az Express is megemlíti, elsősorban a terrorveszély miatt kockázatos Kirgizisztánba utazni, de az olyan kisebb bűncselekmények, mint a lopás vagy a zsebtolvajlás, is elég gyakoriak. Ezért még az utazás lefoglalása előtt érdemes alaposan utánanézni az aktuális helyzetnek.


