2022-10-10
Tutanhamon titkainak nyomában
A kutatást Lord Carnarvon angol arisztokrata finanszírozta, aki a dicsőséget nem sokáig élvezhette: a felfedezés utáni évben meghalt, és innentől fogva a bulvársajtó minden, a felfedezéshez köthető halálesetet a „fáraó átka”-ként tartott számon, megihletve ezzel Agatha Christie-t is.
Ugyan 1922-ben leltek rá a sírkamra bejáratára, az ásatás és a kincsek felszínre hozatala hat évet vett igénybe.
Több ezer ókori tárgy került így a kairói Egyiptomi Múzeum tulajdonába – aranyozott ládák és trónszék, ékszerek, életnagyságú szobrok, és köztük a leghíresebb emlékek: Tutanhamon aranymaszkja és -koporsója.
Fotó: Shutterstock
A Nílus nyugati partján, Luxornál található Királyok völgye mind a mai napig vonzza a régészeket, utoljára 2005-ben találtak itt sírt, a 63.-at. A kutatók szerint a kevésbé jelentős uralkodó, Tutanhamon sziklasírját azért nem fosztották ki a sírrablók, mert a későbbi fáraók építőmunkásai rátelepültek, és a romok idővel befedték a bejáratot. A sírkamra kincsei mind a mai napig szolgálnak új információkkal. A British Museumban végzett kutatások alapján a fáraó mellé helyezett kancsókba valószínűleg vörösbort töltöttek – hogy a túlvilágon se szomjazzon az uralkodó.
A legújabb kutatások alapján néhány amerikai múzeum (Metropolitan, Brooklyn) által őrzött műtárgy-ól kiderült, hogy Tutanhamonhoz köthető, és felmerült a gyanú, hogy a felfedezők az egyiptomi hatóságok elől csempészték ki a kincseket a sírkamrából.
Fotó: Unsplash
A kutatás mecénása, Lord Carnarvon dúsgazdag angol arisztokrata volt, akinek vidéki kastélyát a Downton Abbey sorozatból ismerhette meg a nagyközöség. Egyiptom-szenvedélyéről a Highclere-kastélyban látható kiállítás. Howard Carter Kensingtonban látta meg a napvilágot. Apja festő volt, az ő egyik gazdag megrendelőjének otthonában látott először ókori egyiptomi műtárgyakat, ami felkeltette az érdeklődését. Tizenhét évesen már a British Museum megbízásából utazott Egyiptomba.
