Csak különleges engedéllyel lehet landolni a Föld legkisebb repülőterén Csak különleges engedéllyel lehet landolni a Föld legkisebb repülőterén
Fotó: Getty Images

2024-11-19

  • Drive
  • Check-in
  • Csak különleges engedéllyel lehet landolni a Föld legkisebb repülőterén

Csak különleges engedéllyel lehet landolni a Föld legkisebb repülőterén

A repülőtereket rendszerint grandiózus, látványos építészeti megoldásokat is felvonultató, a nap minden percében forgalmas helyszínekként képzeljük el. Pedig olyanok is akadnak köztük, mint a karibi Saba szigetének légikikötője, ahol csupán egyetlen, rövid kifutópályát és egy kisebb épületet láthatunk.

A Hollandiához tartozó, alig 13 négyzetkilométeres karibi szigetén, Sabán működik a a világ legkisebbjeként elkönyvelt aprócska légikikötő. Az óceán partján fekvő Juancho E. Yrausquin repülőtér kifutópályája mindössze 400 méter hosszú – összehasonlításul, a legtöbb nemzetközi repülőtéren legalább 3-4 ezer méteres kifutópályákat építenek, mivel a napjainkban használt hatalmas utasszállítóknak ennyi hely szükséges az akadálymentes fel-, illetve leszálláshoz. A sabai repülőteret éppen ezért inkább csak kisebb gépek használhatják, mint például a 18-20 utas szállítására tervezett Havilland Canada DHC-6 Twin Otter.

Image
Fotó: Shutterstock
A Juancho E. Yrausquin repülőtér másik különlegessége, hogy rendkívül sajátos szabályok és előírások vonatkoznak rá.

A kifutópályára kizárólag a regionális légitársaságok légcsavaros (propelleres) gépeit engedik rá, és azokat is csupán abban az esetben, ha megszerzik a Holland Antillák Polgári Légi Közlekedési Hatósága által kiadott engedélyt. A repülőteret 1959-ben nyitották meg, ami abban az időben olyan hatalmas eseménynek számított, hogy a sziget szinte teljes lakossága megjelent az ünnepségen. Nem kell hatalmas tömegre gondolni, Saba jelenlegi lakossága mintegy 2000 fő. A különböző hiányosságok miatt a következő négy évben azonban egyetlen gép sem szállt le a szigeten.

A megfelelő repülőtér hiánya pedig olyan komoly politikai kérdéssé terbélyesedett, hogy 1962-ben végül a holland kormány támogatást nyújtott az építkezéshez. A repülőtér kaotikus története azonban tovább folytatódott, amikor 1998-ban a Georges-hurrikán jelentős mértékben megrongálta a terminált, és újabb építkezésekre volt szükség. A költségeket ebben az esetben is a holland kormány állta, az új repülőteret pedig 2002-ben adták át a fogalomnak – ismerteti a történetét a brit Metro.