Kiderült, honnan érkeznek a legidegesítőbb turisták

Nem állnak a mozgólépcső jobb oldalára, a legrosszabb helyeken tömörülnek vagy túl hangosak a kocsmákban – mindezt a legtöbben elnézik a turistáknak, de akadnak olyan viselkedési formák is, amely felett már a legjobb szándékkal sem lehet szemet hunyni. A Telegraph Franciaországban, Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban élő utazási szakértői bevonásával nézett utána részletesen annak, hogy mely országok utazóinak van a legrosszabb híre a közkedvelt nyári úti célokon. 

A BRITEK

A franciák úgy látják, hogy az angol turisták meglepően udvariasan viselkednek a hotelekben és éttermekben, egy normandiai szálloda például az „idegeskedő" franciák helyett sokkal szívesebben adja ki briteknek a szobáit – előbbieknek néha azt hazudva, hogy „teljesen beteltek”. Azt viszont már nehezebben viselik el, ha az angolok túlzottan felöntenek a garatra, és azt is megjegyzik, hogy a francia nyelvtudásuk fejlesztésre szorul.  A görögök és a spanyolok már sokkal rosszabb véleménnyel vannak a brit turistákról, akik szerintük gyakran „állatiasan" viselkednek a bárokban és az éttermekben. Olaszországban elég megosztó a megítélésük: miközben oda is bőven jut olcsó bulizásra vágyó, részeges angol turista, azt is elmondják, hogy a britek értékelik a leginkább az olasz kultúrát, ételeket és szokásokat, és ők figyelnek a legjobban a túravezetőkre.

A NÉMETEK

A németek imázsa az egyik leghullámzóbb a megvizsgált nemzetek utazói közül. Franciaországban és Olaszországban a róluk alkotott vélemények főként olyan sztereotípiákat hangsúlyoznak, mint a pontosságuk és szervezettségük, illetve, hogy “a legjobb ár-érték arányt keresik és diszkrétek”. A spanyolok viszont már jóval többet panaszkodnak rájuk, amiatt hogy hogyan és mennyi alkoholt isznak. Ezt ugyan az olaszok is megemlítették, de közben ők kifejezetten értékelik a németek hajlandóságát a kevésbé turistás helyszínek felkeresésére is.

A KÍNAIAK

A kínai turisták világszerte jelentős mértékben hozzájárulnak a helyi gazdasághoz, de a franciák szerint nem mindig könnyű egy hullámhosszra kerülni velük. Legfőképpen azért, mert óriási csoportokban utaznak, és úgy tűnik, hogy csak végigrohannak minden nevezetes helyen, hogy mielőbb betérhessenek a dizájnerboltokba. Azt sem igazán értik, hogy a kínaiak a helyi ízek kipróblása helyett általában csak a legjobb kínai vendéglőket keresik. Görögországban és Olaszországban sem igazán népszerűek, leginkább azért, mert a nagy kínai turistacsoportok tagjai sokszor udvariatalanul és gátlástalanul furakodnak be szelfibotjaikkal a legszűkebb és legilletlenebb helyekre is.

AZ AMERIKAIAK

A franciák szerint az amerikaiak úgy viselkednek, mint kisgyerek a cukorkaboltban: végteleg energiával és örökös lelkesedéssel járják végig az úti célokat. A görögök történelmi okokból gondolnak bajtársiasan az amerikai turistákra, a spanyolok viszont egészen más véleményen vannak, és legalább olyan rossznak tartják őket, mint a briteket: gyakran tiszteletlenek, nem respektálják a helyi szokásokat és tradíciókat. Az olaszok is osztják ezt a véleményt, és az egyik legproblémásabb utazóknak tartják az amerikaiakat, akik sokszor követelőzők és bunkók. Ugyanakkor tudják, hogy nem mindenki ilyen: a tisztelettudóbb, illedelmes, nem sok vizet zavaró turistákat mindig szívesen látják.

AZ OLASZOK

A franciák az átlagnál jóval életvidámabbnak és lazábbnak tartják az olaszokat, ami kiváló turistákká teszi őket: rendszerint a művészetekre, történelemre és a gasztronómiára kíváncsika, és rendkívüli módon értékelik a jó borokat. A görögöknek az tűnik fel, hogy rengeteg kávét isznak, a spanyolok pedig egy rossz szót sem mondanak rájuk – hiszen a két nép nyelvében, kultúrájában, gasztronómiájában és hangosságában is erős hasonlóságokat mutat.

A SPANYOLOK

Az összes közül egyértelműen a spanyol turisták a leghangosabbak – legalábbis a franciák véleménye szerint. Görög és olasz földön is hatalmas a szimpátia irántuk, helyi szakemberek szerint „a spanyolok olyanok, mint mi. Szeretik az ételeinket, szeretik a borainkat és átérzik a mediterrán életérzést”.