2025-04-28
Egyre többen futnak össze viperákkal a Kárpátokban – így előzhetjük meg a kígyómarást!
A Kárpátok hegyvidéki területei mindig is népszerű kirándulóhelynek számítottak, ezért fontos tudni, hogy a hegyimentők szerint a túrák során egyre többen találkoznak kígyókkal. Ezek közül Romániában a viperák jelentik a legnagyobb veszélyt, viszont kellő elővigyázatossággal ők is könnyen elkerülhetőek. Ezzel kapcsolatban a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentő Szolgálat osztott meg néhány hasznos tippet.
Egyre gyakrabban lehet kígyókba botlani Románia hegyvidéki tájain, ráadásul sokszor a legváratlanabb helyeken bukkanak fel a hüllők. “A kígyómarások háromnegyede viszont azokkal történik, akik valamilyen oknál fogva megérintik a hüllőket” – figyelmeztet a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentő Szolgálat, hozzátéve, hogy a mérges kígyók rendszerint csak olyan esetekben támadnak az emberekre, ha veszélyben érzik magukat vagy meglepik őket.
Romániában egyébként egyetlen mérgeskígyó-faj él, mégpedig az ország legtöbb térségében előforduló vipera. Ezért amikor a hegyekbe indulunk túrázni, húzzunk hosszú szárú nadrágot, és lehetőleg ne üljünk a földre, illetve ne mozdítsuk el a köveket előzetes ellenőrzés nélkül. A kígyók egyébként legalább olyan mértékben félnek az emberektől, mint fordítva, és provokáció híányában többnyire megpróbálnak elmenekülni előlük.
Amennyiben mégis megmar minket egy kígyó, akkor eltérő mértékben – a szervezetbe jutott méreg mennyiség arányában – jelenhetnek meg olyan tünetek, mint a duzzadások, hólyagok, láz, izzadás, hányinger, hányás, légzési nehézségek, különféle fájdalmak és olykor ájulás.
Ugyanakkor rögtön hívjuk a 112-es segélyhívószámot, és lehetőség szerint közüljük velük a koordinátánkat. Emellett a harapás helyét kössük el rugalmas pólyával, így lassítva a méreg terjedését a szervezetben – de nem túl szorosan, egy ujjnak nagyjából be kell férnie a kötés alá. Az érintett végtagot pedig feltétlenül helyezzük alacsonyabbra a szív szintjénél. Szigorúan tilos azonban bevágni, égetni vagy „kifacsarni” a sebet, akárcsak szájjal kiszívni a mérget, valamint felejtsük el a jeges borogatást és szorítókötést is.
