2026-01-01
Mit esznek az olaszok újévkor a jó szerencséért? – A klasszikus lencserecept
Olaszországban is széles körben tartja magát a szokás, hogy az újévi lencseevés szerencsét hoz. A hagyomány szerint szilveszter éjfélje után, illetve január 1-jén kerül az asztalra – és minél többet eszünk belőle, annál több jólétet és bőséget vonzunk az előttünk álló esztendőre.
A hiedelem egyik magyarázata egészen szemléletes: a lencseszemek kicsik, laposak és kerekdedek, így a régi pénzérméket idézik. Már az ókori rómaiak is a bőség jelképeként tekintettek rá, ezért újévkor a gazdagságot és a szerencsét szimbolizálja. Sok olasz családban már december 31-én reggel elkészítik, hogy biztosan ez legyen az új év első fogása.
- 30 dkg szárított lencse
- 1 közepes fej vöröshagyma, finomra vágva
- 1 szál szárzeller, finomra vágva
- 1 közepes sárgarépa, finomra vágva
- 3 evőkanál extra szűz olívaolaj
- Só, ízlés szerint
- Kb. 1,2 liter alacsony sótartalmú zöldségalaplé
- 1-2 babérlevél

- A vöröshagymát, a szárzellert és a sárgarépát vágjuk finomra. Egy lábasban melegítsük fel az olívaolajat, majd adjuk hozzá a zöldségeket, és közepes lángon pároljuk meg. Ügyeljünk rá, hogy ne kapjanak színt: puhuljanak meg, a hagyma pedig csak üvegesedjen.
- Szórjuk a lábasba a lencsét, és 2–3 percig forgassuk össze a zöldségekkel.
- Öntsük fel az alaplével, adjuk hozzá a babérlevelet, majd mérsékelt lángon kezdjük főzni.
- A lencse nagyjából 35–40 perc alatt puhul meg. Közben az alaplé fokozatosan elfő, a lencse pedig magába szívja; ha szükséges, pótoljunk még belőle, amíg a lencse teljesen puha nem lesz.
- Sózni érdemes inkább a főzés végén: így könnyebb eltalálni az ízeket, és nem lesz túl sós az étel.



