2025-03-05
A szerelem emlékműve: a legromantikusabb magyarországi vár
Székesfehérvár szélén, az Öreghegy városrészben áll Magyarország egyik legromantikusabb építészeti alkotása: a Bory-vár sokkal inkább emlékeztet egy romantikus kastélyra vagy művészi emlékműre, mint hagyományos erődítményre. Az egykori koronázóváros látogatói szinte mind felkeresik a lenyűgöző építészeti megoldásokban és történetekben gazdag építményt. Íme, milyen titkokat és érdekességeket őriz Bory Jenő csodálatos alkotása.
A Bory-vár megépítése teljes egészében Bory Jenő építész nevéhez fűződik, aki 1912-ben vásárolta meg az egyholdas telket. Akkoriban néhány szőlőtőke és gyümölcsfa mellett csupán egy borospince és egy présház állt itt; utóbbit Bory még abban az évben lakássá alakította, legfelső szintjén műteremmel. A vár építésébe az első világháború után fogott, a munkálatokat egyes-egyedül vezette, és egészen 1959-ben bekövetkezett haláláig alakította, fejlesztette az építményt. Mivel a vár stílusát saját fantáziája határozta meg, többféle jegy keveredik rajta: gótikus elemek, román boltívek, reneszánsz inspirációk és szecessziós díszítések.
Bory nemcsak tehetséges építész és szobrász volt, hanem verseket is írt – költeményei több helyen olvashatók a várban. A legendák szerint azonban nem mindent adott a nyilvánosságnak: titkos üzeneteket is elrejtett a falak között, rejtett szobákban. Olyan vélemény is van, hogy alagutak húzódnak a pince alatt. Tény, hogy az épület alatt biztonsági célból valóban futnak alagutak, amelyek később raktárként is szolgáltak.
A kastély egyik legjellegzetesebb része az oszlopcsarnok, amely Bory bohém stílusát tükrözi. A művész változatos technikákkal, különféle stílusokban alakította ki a 103 oszlopot; a folyosókon a magyar történelem hőseinek, dalnokainak, uralkodóinak és más hírességeknek gipszből, bronzból és márványból készült szobrai sorakoznak. A leghíresebb a Hitvesi szeretet szobra, amelyet feleségéről mintázott – mellette Gustav Klimt A csók című művének Bory által 1908-ban, carrarai márványból kifaragott mását is láthatjuk.
A szerelem a varázslatos építmény legfőbb alkotóeleme: Bory Jenő a vár minden részletét felesége iránti érzelmeinek kifejezéseként alkotta. Komócsin Ilona tökéletes párja volt: míg Bory szobrászként, felesége festőként alkotott; a vár egyfajta közös művészeti szentélyként szolgált. Az épület tele van Komócsin képeivel, alig akad szoba, amelyet ne díszítenének festményei. Bory így beszélt a várról: „Szerelmemnek építettem, és szobraimmal népesítettem be, hogy halálom után se maradjon egyedül.” A házaspár kapcsolatának másik emlékműve a Hűség Tornya, ahol a hagyomány szerint Bory örök hűséget esküdött feleségének.
A Bory-vár egyik legérdekesebb alkotása a belső udvarban, a központi rész közelében álló elefántszobor. Kevés információ maradt róla, így többféle elmélet kering, miért került ide és milyen jelentése van. Az egyik szerint a kitartást, erőt és bölcsességet jelképező állat Bory fáradhatatlan munkájának szimbóluma. Az is elképzelhető, hogy keleti szimbólum: Bory gyakran ötvözött különböző művészeti irányzatokat, az ázsiai kultúrákban pedig az elefánt a szerencse és a bölcsesség megtestesítője, gyakran a hűség és a hosszú élet jelképe is – mindez összhangban áll Bory Jenő és Komócsin Ilona szerelmi történetével. A legendák szerint az elefánttal az évek során nem bántak mindig kíméletesen. Úgy hírlik, amikor Bory megnyitotta a várat a közönségnek, az épület rongálását megelőzendő engedélyezte, hogy az elefántra firkáljanak. A szobor az unokák kreativitását is „elszenvedte”: nagyapjuk játéka szerint össze kellett számolniuk, hány aláírás látható az elefánt hátulján.
