A legjelentősebb felfedezések, amelyekből megismerhetjük az ókori világokat

Az Asszír Birodalom fénykorában a Földközi-tenger keleti szélétől egészen a Perzsa-öbölig terjedt, népe pedig katonai, vallási és művészeti tekintetben kiemelkedő történelmi örökséget hagyott az utókorra. Tudományos szempontból legértékesebb hagyatékának azonban könyvtárai, valamint irodalmi művei tekinthetők. A számos könyvtár közül egyértelműen az utolsó nagy asszír királyé, az Egyiptomot is meghódító Asszurbanipálé a leghíresebb, amely mintegy 30 ezer agyagtáblát tartalmazott: ezek részletesen bemutatták az asszírok és a térség más népeinek kultúráját, történetét, irodalmát, tudományos eredményeit és katonai hódításait. A legkiemekedőbb művek a Gilgames-eposz és a Kr. e. 704–681 között uralkodó Szennahérib (Szín-ahhé-eríba) hadjáratait megörökítő szóló feljegyzések.

• Felfedezés ideje: 1849
• Származás: Kr.e. 8-7. század

A bronzkor egyik legjelentős felfedezései az Amarna-levelek, amelyek az akkor fennálló birodalmak politikai és diplomáciai működését mutatják meg. A 283 akkád ékírásos agyagtábla főként Ehnaton fáraó (uralkodott Kr. e. 1353–1336) államigazgatási feljegyzéseit őrzi, de más országok uralkodóihoz írt leveleket is akadnak köztük: ezekből megismerhetjük többek között III. Amenhotep fáraó, I. Szuppiluliumasz hettita király és Ehnaton személyiségét is.

• Felfedezés ideje: 1887
• Származás: Kr.e. 14. század

A Római Birodalom az európai történelem egyik legnagyobb kiterjedésű impériuma volt, amelynek északi határa Britanniában húzódott. Itt, Észak-Angliában húzták fel a római légiók 122 és 130 között Hadrianus császár híres falát, amely a birodalom határát jelezte. A fal számos pontján   erődöket és bástyákat is emeltek, ezek közé tartozott az a Vindolana-castrum (katonai tábor) is a mai Bardon Mill közelében, ahol 1973-ban több római kori agyagtáblát találtak. Ezek nem csupán katonai szempontból jelentős információkat tartalmaztak, hanem számos, a régió lakóinak  mindennapjait megörökítő feljegyzést is.

• Felfedezés ideje: 1973
• Származás: Kr.u. 100-200

Bár a nőket az idők során nem mindig kezelték egyenlő félként, mégis többüknek sikerült beírniuk magukat a történelembe. Közülük is kiemelkedik Enhéduanna hercegnő, akit gyakran a legkorábbi, név szerint ismert költőnek tekintenek. Az akkád hercegnő a sumérokhoz tartozó Ur városában élt a Kr. e. 2200-as években, és papnőként jelentős szerepet játszott a két vallás ötvöződésében. Enhéduanna leginkább a szerelem és háború sumér istennőjét, Inannát tisztelte, akinek alakja neki köszönhetően forrt össze az akkád Istáréval. Enhéduanna nem csupán összegyűjtötte és lejegyzte a mezopotámiai kultúrák vallási  himuszait, de saját himnuszai és versei is rendkívüli jelentőségűek: ezek a legkorábbi fennmaradt írások egy ember lelki életéről, és egyben az első irodalmi alkotások, amelyek egyes szám első személyben íródtak.

• Felfedezés ideje: 1927
• Származás: Kr.e. 2300 környéke

Az ókori ásatási helyszínek közül messze Pompeii római romvárosa az egyik legismertebb, ám a mediterrán térség még egy elpusztított várossal megajándékozta a modern kor régészeit. Az 1867 és 1900 között Szantorini szigetén feltárt Akrotírit, amely feltehetően a minószi civilizációhoz tartozott, Pompeiihez hasonlóan egy vulkánkitörés temette be. Bútoroktól kezdve egészen a cserépedényekig, a kutatók számos tárgyi emléket hoztak napvilágra, a legjelentősebb leleteknek azonban a falakat díszítő freskók bizonyultak, amelyek kivételes rálátást biztosítottak a szakembereknek görög szigetvilág bronzkori hétköznapjaira.

• Felfedezés ideje:1867
• Származás: Kr.e. 1600 környéke