2024-11-28
Dosztojevszkij száműzetésének emlékét őrzi ez a kazah város
Az orosz- és a világirodalom egyik legkiemelkedőbb alkotójának számító Dosztojevszkij korában, I. Miklós cár uralkodása alatt a rezsim ellenségként kezelte az akkori vezető orosz értelmiséget. Dosztojevszkij is kilenc évet töltött szibériai száműzetésben, ennek egy részét pedig a Kazahsztán keleti részén található Szemejben töltötte. Az író egykori albérletének háza napjainkban lakásmúzeumként működik.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821–1881) a 19. század egyik legjelentősebb írója, olyan remekművek szerzője mint A Karamazov testvérek vagy a Bűn és bűnhődés. Ez utóbbi végén a történet antihőse, Raszkolnyikov és Szonya a szabadságról elmélkednek a végtelen szibériai sztyeppén – a jelenetet pedig egyértelműen az író száműzetése ihlette. I. Miklós uralkodása (1825–1855) idején ugyanis Dosztojevszkij egy zárt irodalmi kör tagjaival együtt titkos nyomdát szeretett volna létrehozni a tiltott politikai röpiratok terjesztésére. A rendőrség azonban 1849-ben leleplezte a tervet, az írót pedig letartóztatták, majd halálra ítélték.
A büntetését azonban négy éves szibériai kényszermunkára enyhítették, amit Omszkban töltött le, majd besorozták katonának a szemipalatyinszki erődbe, amely a mai Szemej helyén állt. A közkatonaként töltött időszak megviselte Dosztojevszkij egészségét, aki csupán 1859-ben tudott kilépni a seregből és visszatérni Szentpétervárra. A Szemejben töltött évei során bérelt lakása ma már múzeumként működik, amelyet modern bútorok és tárgyak segítségével is sikerült korhűen berendezni, de akadnak olyan darabok is, ami valóban Dosztojevszkij tulajdonát képezték.
Ezek közé tartozik többek között a fából készült íróasztala is, amit az idelátogató írók a mai napig megérinthetnek némi ihletért. Dosztojevszkij később több művében is felidézte Szemejt és a kazah sztyeppét, így lehetséges, hogy a Feljegyzések a holtak házából, a Feljegyzések az egérlyukból, és természetesen a Bűn és bűnhődés piszkozatait is éppen ezen az asztalon vetette papírra. A múzeumban részletesen megismerhetjük az író életútját és megtekinthetjük néhány kézzel írt levelét. A látogatást azonban érdemes idegenvezető társaságában megejteni, mert az információkat csupán oroszul írták ki.
A 350 ezer lakosú Szemej leginkább a tőle nyugatra elterülő, egykori szovjet nukleáris kísérleti területről ismert: a szemipalatnyinszki telepen robbantották fel az első szovjet atombombát, majd 1949 és 1989 között 456 légköri és föld alatti kísérlet helyszíne volt. A sugárzás természetesen rendkívűl negatív hatással volt a környék lakóira, akik között az átlagosnál jóval magasabb volt a rákos megbetegedések, az impotencia és a születési rendellenességek aránya – napjainkban emlékmű tiszteleg előttük. A város fontos látványosságai közé tartozik a modern kazah irodalom egyik megteremtőjének, Ibrahim Abaj Kunanbajulinak múzeuma, a parkosított Polkovnicsij-sziget és az 1856-ban épült Feltámadás-székesegyház is.
