2024-12-22
A régészeket is meglepték a Notre-Dame alatt talált leletek
Közel három évig tartott a 2019-ben kigyulladt párizsi katedrális, a 12. századi gótikus Notre-Dame szerkezeti biztonságának megerősítése, így a régészek csupán 2022-ben kezdhették el az ásatásokat a felújításra szoruló monumentális templomban. A Nemzeti Régészeti Kutatóintézet (INRAP) végül több mint leletet tárt fel kutatásai során. Ezek közül mutatjuk meg a legérdekesebbeket.
Az ásatás során a régészek számos mészkőszobor-töredékre bukkantak, amelyek egykor a Notre-Dame „bástyaernyőjének” részei voltak: ez egy 4 méter magas, fából készült díszes védőfal takarta el a templom kórusát és szentélyét eltakarta a belső terektől, azaz a hajóktól. A 13. században készült szobrokat a változó esztétikai ízlés miatt az 1700-as évek elején szerelték le, a Napkirály, XIV. Lajos parancsára, és 300 éven keresztül még csak nem is dokumentálták hollétüket. A nyáron mintegy 30, a bástyaernyőből származó szobortöredéket állítottak ki párizsi Museé de Cluny-ban.
A Notre-Dame területén több mint 400 embert temettek el az idők során, de arra még a régészek sem számítottak, hogy a padló alatt egy ólomszarkofág rejzőzik. A leletet röntgensugarak segítségével vizsgálták meg a toulouse-i egyetemi kórházban, hogy több információhoz jussanak a benne található holttestekről, és az eredmények alapján az 1710-ben elhunyt Antoine de la Porte kanonok földi maradványait rejti. Ezzel beigazolódott a régészek feltevése, akik már a szarkofág átvilágítása előtt is arra következtettek, hogy egy jelentős papi személy holttestéről van szó.
Az ásatások másik meglepő felfedezése is egy sír volt, amelyben az 1560-ban elhunyt költő, Joachim du Bellay maradványaira bukkantak. Bár az eddig is közismert volt, hogy a renenszánsz művészt a székesegyházban temették el, most a sírjának pontos helyét is sikerült megtalálni. A maradványokon végzett elemzések lovaglásból származó sérülések, tuberkulózis és agyhártyagyulladás nyomait mutatták ki – többek között éppen az intenzív lovaglásra utaló csontváznyomok miatt is illették kapta azonosítása előtt a Le Cavalier (magyarul a lovas) becenévvel a régészek. Az viszont még mindig nem derült ki, hogy az oldalkápolna helyett miért is temették Du Bellay-t a kereszthajó alá, a szakértők legvalószínűbb feltevése szerint csak ideiglenesen helyezték el ide a holttestet.
