A Róma alatti "láthatatlan" régészeti örökség nehezíti a metróépítést A Róma alatti "láthatatlan" régészeti örökség nehezíti a metróépítést
Fotó: Unsplash

2024-06-04

  • Drive
  • Kultúra
  • A Róma alatti "láthatatlan" régészeti örökség nehezíti a metróépítést

A Róma alatti "láthatatlan" régészeti örökség nehezíti a metróépítést

Decemberben megnyitják a Colosseum alatti új metrócsomópontot, és 2032-re tervezik a Piazza Venezia, vagyis a Velence tér közepén épülő állomás avatását. „Rómában metrót építeni rendkívüli mérnöki feladat. Nem túlzás azt állítani, hogy az egész világon itt a legnehezebb metrót fúrni" - hangoztatta az MTI-nek Andrea Sciotti mérnök, az olasz főváros ókori történelmi központjában zajló metróvonal-építés műszaki vezetője.

Ami a földalatti közösségi mobilitást illeti, az olasz főváros le van maradva az ország és Európa többi nagyvárosa mögött. Az első, B nevű metróvonalat Rómában 1955-ben nyitották meg, a másodikat, amelyet A-nak hívnak, 1980-ban, a harmadikat, vagyis a C-vonalat, 2014-ben. Mostanáig mindegyik elkerülte a több ezer éves, egyedülálló ókori régészeti emlékekkel teli városközpontot, ami a Colosseumnál kezdődik, érinti a Forum Romanumot és a Capitolium dombját, és egészen a Velence térig halad.

Fotó: Pixabay

Andrea Sciotti elmondta, hogy napokig nem aludt az idegességtől, amikor a fúrófejek a Colosseumtól indulva végighaladtak az úgynevezett császári fórumok alatt, és a föld alatt utat vájtak a Traianus császár diadaloszlopa alatt. Róma rendkívüli helyszínnek számít sajátos geológiai adottságai és egyedülálló régészeti öröksége miatt. Londonban vagy New Yorkban teljesen más feltételek között dolgoztak, ezért már a 19. század végén metrót tudtak építeni. Fordulathoz a rendkívüli mérnöki technológiák alkalmazása vezetett, amelyeknek köszönhetően megkezdődött a C-metró útvonalának meghosszabbítása új állomások kiépítésével. Az óriási fúrófejek, amelyek a Shira és Filippa névre hallgatnak, jelenleg Traianus császár diadaloszlopáig jutottak el.

Fotó: Unsplash

Rómában nem az alagútfúrás jelent nehézséget, mivel a szerelvények útja majdnem nyolcvanméteres mélységben halad. A kihívást a megállók kiépítése jelenti. "Akárhol fúrunk le, az első tizenöt méteren lépésről lépésre kell haladnunk a speciális régészeti és műemlékvédelmi hatóság szakértőinek felügyelete alatt, ez igényel nagyon sok időt" - mondta a mérnök. Kifejtette, hogy a Colosseum és a Forum Romanum épületei csak a jéghegy csúcsai, Róma alatt "láthatatlan" régészeti örökség bújik meg. A Velence tér alatt középkori falakat találtak, az ókori via Flaminia út szakaszát, amelynek két oldalán épségben megmaradt római üzlethelységek sorakoznak, valamint Hadrianus császár úgynevezett auditóriumát, amely kora egyetemeként volt ismert. Egy másik ponton egy teljes római villa és egy ókori kaszárnya került napvilágra, melyeket a metróállomás kiépítése során eredeti helyükön hagytak.