A meg nem értett zseni két városa: Franz Kafka nyomában Prágától Berlinig

Beállíthatod oldalunkat preferált forrásként a Google Keresőben

Életút

A kisebbségi, elszigetelt létet jól ismerő Kafka jiddis nyelvű zsidó közösség tagjaként született Prágában.

Apai nyomásra elvégezte a jogot, majd egy biztosítótársaságnál munkahelyi balesetekkel foglalkozott. Ezek részben ihletül szolgáltak írásaihoz, köztük a féreggé változó ügynök történetéhez, Az átváltozáshoz. Harmincnégy éves volt, amikor tuberkulózist állapítottak meg nála, ez akkoriban még gyógyíthatatlan, halálos betegségnek számított. Nyugdíjazták, amikor pedig egészségi állapota engedte, írt.

Kafka egész életében alig néhány novellája jelent meg. Bár halála előtt azt kérte Max Brod barátjától, hogy olvasás nélkül égesse el leveleit, naplóit, befejezetlen műveit, többek között A per és A kastély című regényeit, a hagyaték őrzője a szövegeket kiadta, ezzel a tettével pedig a 20. század egyik legnagyobb hatású írójává tette Kafkát.

Apja ellenkezése ellenére irodalmi érdeklődése a prágai művészközegbe vezette, ahol csendes, jó humorú figura hírében állt. Kafkát nyomasztották kötöttségei, apja elvárása, hivatali munkája: „nem ereszt. Ennek az anyácskának karmai vannak” – írta Prágáról.

Fotó: kafkamuseum.cz

Prága

A mai Franz Kafka téren, a Maiselova és az U Radnice utcák kereszteződésében állt egykor az író szülőháza, a Toronyház. A németajkú zsidó családok által lakott negyedet 1897-ben ürítették ki, ekkoriban bontották le Kafka szülőházát.
A prágai Óváros tér meghatározó szerepet töltött be Kafka életében. A téren működött apja jól menő rövidáru-kereskedése. A Kinský-palotába járt Kafka középiskolába, felnőttként pedig a 3. szám alatt irodalmi esteken vett részt.
A Kafka Múzeumban a művek első kiadásait, az író szerelmeinek írt leveleit és olyan rajzokat, fényképeket tekinthetünk meg, amelyek korábban még nem voltak láthatók Prágában.
A prágai Quadrio bevásárlóközpont mellett található David Černý 2014-ben készült különleges Kafka-szobra. Az író fejét megjelenítő 11 méter magas és 42, külön-külön mozgó rozsdamentes acélpanelből álló, folyamatosan forgó alkotás egészen különleges látványt nyújt.

Fotó: Shutterstock

Berlin

A Spree-parti város Kafka számára a családi kötelékektől, elvárásoktól való menekülés lehetőségét jelentette. 1910-ben járt először Berlinben, amely euforikus hatást gyakorolt rá.
Első menyasszonyával, a berlini Felice Bauerrel öt évig leveleztek, rendszeresen látogatta őt, ám végül csak nagy betegen, 1923 őszén költözött a német fővárosba – akkori szerelmével, Dora Diamanttal.
Idegenkedve Berlin belvárosától Kafka a nyugodt és zöld Steglitz városrészben telepedett le.