2026-09-27
Horvátország kevéssé ismert vidéke borokkal, dombokkal és toszkán hangulattal vár
Horvátországról sokaknak elsőként az Adria jut eszébe, pedig az ország belső vidékei is bőven kínálnak látnivalót, különösen ősszel. Zágrábtól mindössze 20 kilométerre fekszik Szamobor, ahol történelmi házak, dombok, helyi ételek és szőlőültetvények idézik meg helyenként Toszkána vidéki hangulatát, jóval kisebb tömeggel.
A városnézést érdemes a Tomiszláv király téren kezdeni, Szamobor történelmi központjában. A pasztellszínű épületek között kávézók és éttermek sorakoznak. Itt érdemes megkóstolni a város híres édességét, a szamobori krémest, vagyis a samoborska kremšnitát, amely leveles tésztából és gazdag krémből készül. Az elegáns központ mögött jóval régebbi múlt húzódik. Szamobor középkori gyökerekkel büszkélkedhet, a város fölé magasodó várat pedig II. Ottokár cseh király hívei építették 1261 és 1271 között. A kezdetben román és gótikus jegyeket viselő erődítményt az évszázadok során késő gótikus és reneszánsz elemekkel bővítették, majd részben barokk várkastéllyá alakították. A város központjában több védett történelmi épület is fennmaradt, köztük a városháza, valamint a Livadić és a Cantilly családhoz kötődő épületek.
A központtól néhány perc alatt teljesen megváltozik a táj. Szamobor mellett kezdődik a Zsumberk–Szamobori-hegység Természeti Park, amelyet mintegy 350 kilométernyi jelzett túraútvonal hálóz be erdők, hegyoldalak, völgyek és vízesések között. A látványosabb célpontok közé tartozik a mintegy 40 méteres Sopot-vízesés és a Slapnica-völgy 15 méter magas Brisalo-vízesése. Rövidebb kiránduláshoz az Okićnica tanösvény kínál lehetőséget: a 2,5 kilométeres út Okics várának környékét járja be. A várrom történelmi szempontból is különleges. Okicsot már 1193-ban említették írásos források, és Horvátország egyik legrégebbi erődített településének tartják. Ma már csak falainak töredékei állnak a 499 méter magas sziklás csúcson, ahonnan messzire ellátni a környező vidékre.
Szamobortól délre húzódnak Plešivica szőlőültetvényei, Horvátország egyik legismertebb szárazföldi borvidékén. A borút mintegy 40 borászatot fog össze, a termesztett fajták között pedig a portugieser, a rajnai rizling, a pinot noir, a sauvignon blanc, a chardonnay és a pinot gris is megtalálható. Plešivica különösen pezsgőborairól ismert, ezért olykor Horvátország Champagne-vidékeként is emlegetik. A helyi borászok amforás érleléssel és más hagyományos, illetve korszerű eljárásokkal is kísérleteznek, tovább színesítve a térség kínálatát. A bor Szamobor gasztronómiájában is fontos szerepet kap. A bermet vörösborból, gyümölcsökből és különféle fűszernövényekből készülő aromatizált bor, amelyet rendszerint aperitifként kínálnak. A muštarda mustármagból, édes mustból és további hozzávalókból készülő, sűrű, pikáns mártás, amelyet hagyományosan marha- és kolbászételek mellé adnak.
Szintén jellegzetes helyi fogás a Rude településhez kötődő rudarska greblica, egy sós, töltött lepény. Nevét az Európai Unió 2021-ben oltalom alatt álló földrajzi jelzésként jegyezte be. Szamobor környékének vonzereje éppen abban rejlik, hogy kis területen rendkívül különböző élmények férnek meg egymás mellett. A nap indulhat kávéval a történelmi főtéren, folytatódhat túrával a természeti parkban vagy Okics várromjánál, este pedig egy plešivicai borászat teraszán érhet véget. Ősszel a színesedő dombok, a szőlőültetvények és a helyi konyha különösen hangulatossá teszik Horvátország e részét, amely helyenként az olasz vidéki tájak hangulatát idézi, miközben továbbra is távol marad a tömegturizmustól.
(Guardian)
