A tengerparton túl: 5 görögországi úti cél, amely télen a legszebb

A Timfi-hegység vad csúcsai között elterülő Zagori 46 apró faluból álló vidék, ahol a természet és az ember építette környezet ritka összhangban létezik egymás mellett. A magas hegyek, a sűrű erdők és a Vikosz-szurdok – amely a szélességéhez viszonyítva a világ legmélyebb kanyonja – igazán különlegessé teszik ezt a térséget. Nem véletlen, hogy 2023-ban az UNESCO kulturális világörökségi helyszínné nyilvánította. A falvakat több mint száz, kőből rakott boltíves híd és lépcsős, macskaköves ösvény köti össze, így már maga a közlekedés is afféle időutazásnak tűnik. A közeli Vikosz–Aóosz Nemzeti Park túraútvonalai Papigo, Monodendri, Vitsa és Dilofo településein vezetnek keresztül, így egy-egy kirándulás során könnyen felfűzhetünk több falut is. Fontos tudni, hogy Zagoriban gyakorlatilag nincs tömegközlekedés, ezért a téli utazás megtervezésekor mindenképp számolni kell azzal, hogy autóval érdemes bejárni a vidéket. Egy hosszú, hegyek közti nap végén jól esik leülni egy taverna kandallója mellé, és megkóstolni a helyi „pites” lepényeket, a rizses, citromos-tojásos szószban főtt leveseket vagy a grillezett folyami halat – mellé egy pohár tsipouróval vagy mézes rakomelóval.

A Píndosz-hegység északi lejtőin, nagyjából 1200 méteres magasságban fekvő Metsovo az egyik legkedveltebb hegyi menedék az őszi-téli hónapokban. Kőből épült házai piros tetővel néznek le a ködben úszó völgyekre, a kacskaringós utcákon pedig gyakran a grillezett hús és az égő tűzifa füstjének illata keveredik a friss hegyi levegővel. A település erősen kötődik a vlach hagyományokhoz, ami az építészetben, a színes szőttesekben, a hímzésekben, valamint a jellegzetes sajt- és borkészítési kultúrában is megmutatkozik. Metsovo remek kiindulópont a Katara-hágó és az Aóosz-tó felfedezéséhez, innen érdemes ellátogatni az Anilio-vízeséshez vagy a Píndosz Nemzeti Park ösvényeire is. A kultúra iránt érdeklődők számára az Averoff Művészeti Galéria, a Népművészeti Múzeum és az Agiosz Nikolaosz kolostor kínál tartalmas programot.

A Helmosz-hegy lábánál fekvő Kalavrita egyszerre történelmi emlékhely és népszerű hegyi üdülőhely. Athéntól mintegy két és fél órás autóútra található, így egy hosszú hétvége programjába is könnyen beilleszthető. A kisváros egyik legnagyobb különlegessége a fogaskerekű vasút, amely 1896 óta jár a Vouraikosz-szurdokon át. A 22 kilométeres út során a vonat meredek sziklafalak és fenyőerdők között kanyarog, miközben a völgy alján kristálytiszta patak kíséri. Kalavrita ugyanakkor a történelem sötétebb fejezeteire is emlékeztet: emlékmű őrzi a kalavritai mészárlás áldozatainak emlékét, a Holokauszt Múzeum és az Agia Lavra kolostor pedig a térség múltjának fontos tanúi. A természet kedvelőinek érdemes bejárni a Chelmos–Vouraikosz Geopark túraútvonalait, amelyek a szurdokon át, a Tsivlou-tó partján vagy a Tavak barlangjának termein keresztül vezetnek. A Styx vizéhez kapaszkodó meredek ösvényről páratlan kilátás nyílik a 2355 méter magas csúcsokra és a környező hegyvidékre – jó időben még télen is.

A mintegy 973 méteres magasságban, a Parnasszosz-hegység déli lejtőin fekvő Arachova régóta a görögök egyik kedvenc téli pihenőhelye. Nem véletlenül nevezik gyakran a „tél Míkonoszának”: a város egyszerre nyüzsgő és meghitt, hegyi hangulata mellé élénk kávézói és éttermei társulnak. Mindössze nyolc kilométerre fekszik a világörökségi helyszínként is ismert Delphoitól, ahová az E4 jelzésű túraútvonalon is átsétálhatunk – útközben lélegzetelállító kilátással a Krisszai-öbölre. Arachova amfiteátrumszerűen épült a hegyoldalba; a szűk utcák mentén egymást érik a kis üzletek, kávézók és vendéglők. Az év végi időszakban ugyan csendesebb, mint a főszezonban, de ez semmit sem von le a hangulatából – sőt, ilyenkor még inkább érezni a hegyi kisváros bensőséges légkörét. A helyi konyha különlegességei, például a formaela sajt, a házi piték és a környék borai igazi téli lakomát ígérnek. A természet szerelmesei nagyjából 3,5 kilométeres kirándulással érhetik el a Kórükioni-barlangot, amely újabb nézőpontból mutatja meg a Parnasszosz sziklás, barlangokkal szabdalt világát.

A Pelion-félsziget olyan, mintha egy mesekönyv lapjairól lépett volna elő: itt a hegyek és a tenger találkozása különösen látványos. A vidéket sűrű erdők, ködbe burkolózó, kanyargós utak, valamint alma-, dió- és gesztenyefák tarkítják. A félszigeten több mint hetven faluból választhatunk, a nyüzsgő Cangarádától a nyugodt, hegyi Zagoráig. Utóbbi híres, eredetvédelem alatt álló almáiról ismert, és itt készítik a „Kentaúrok mézének” is nevezett petimezit, a sűrű szőlőszirupot. A helyi konyha minden ínyencnek tartogat valamit: a nyúlpörkölt, a sült kecske, a házi tésztaételek és a különféle rétesek mind kihagyhatatlan fogások. A Pelion-hegy mitológiai múltja külön pluszt ad az utazásnak. A mondák szerint itt éltek a félig ember, félig ló alakú kentaúrok, köztük a bölcs Kheirón, Akhilleusz nevelője. A vidéket egy különleges kisvasút is színesíti: a mindössze 60 centiméter nyomtávú, 1903-ban épült nosztalgiavonat Áno Lechoniától Miliésig zakatol, miközben végig a tengerre nyíló kilátást élvezhetjük. Miliés falujában érdemes betérni az 1741-ben épült Szent Arkangyalok templomába is, amely különleges akusztikájáról és a Zodiákus kört ábrázoló freskójáról ismert – télen, csendesebb időszakban pedig igazán intim hangulatban fedezhetjük fel.

(Forrás: ekathimerini.com)