Mindenki Míkonoszra utazik, pedig ott van mellette a legolcsóbb görög sziget

A görög szigetvilág közepén, a Kükládok északi részén fekszik Ándrosz szigete, amelynek történelme, társaihoz hasonlóan, évezredekre nyúlik vissza. Ándrosz 380 négyzetkilométeres területe már a bronzkorban is lakott volt, kereskedelmi jelentőségre azonban csak a mükénéi korban (Kr. e. 16.–12. század) tett szert. A szigeten ma is látható kolostorok és erődítmények egy része a bizánci uralom idején épült fel, a többi pedig Velencének és az Oszmán Birodalomnak köszönhető. A 19. század első felében lezajlott görög szabadságharc alatt Ándrosz is kivette részét a függetlenségi mozgalomból, ezt követően pedig a kereskedelmi hajózás terén tett szert világhírnévre. A 20. század több sikeres teherhajózási vállalkozója is innen származott, többek között Ándroszhoz köthető az egyik legjelentősebb görög hajótulajdonos család, a Gulandrisz família, de az acéltestű hajókat elsőként alkalmazó Embirikosz család is a szigetről ered.

A sziget fővárosa, Hora eleve egy különleges település, mivel a megszokott kükládi építészeti stílus mellett neoklasszicista és velencei jegyeket is hordoz. Ebben fontos szerepet játszottak a már említett gazdag hajóskapitányok, akiknek házai sokkal inkább presztízs-jelképek, mint hétköznapi lakóépületek. A jelenleg is magántulajdonban álló Embirikosz-házat ugyan csak kívülről lehet megtekinteni, a Gulandrisz-házban működő Modern Művészetek Múzeuma viszont nyitva áll a látogatók előtt – az intézményt megalapító Vasszilisz és Eliza Gulandrisz szenvedélyes műgyűjtők voltak.

Ándrosz híres szülöttei között muszáj megemlíteni Theofilosz Kairisz 19. századi görög filozófust és forradalmárt, akinek egykori háza most szintén múzeumként működik: a Kairiosz Könyvtárban több mint 30 ezer régi kötetet, kéziratot, térképet és egyéb iratkülönlegességet gyűjtöttek össze. Ugyancsak érdemes betérni némi hűsölésre és művelődésre a Héraklész-szobrot, antik érméket és szarkofágokat rejtő Régészeti Múzeumba, valamint a sziget nagyhírű hajózási múltját bemutató Tengerészeti Múzeumba is – utóbbit a gyerekek is biztosan élvezik majd, hiszen számtalan izgalmas tárggyal találkozhatnak, navigációs felszerelésektől kezdve a hajómodelleken át egészen a térképekig.

A sziget kisebb települései közül az éttermekkel és villákkal teli Mpatszi hangulatos, tengerparti kisvárosát, illetve a vízeséseiről és friss forrásvizéről híres hegyvidéki falut, Meniteszt érdemes bejárni. A csodálatos természeti környezetben elterülő Apoikia is megér egy látogatást: az itteni Szariza-forrás vizét még palackozzák is, és itt találjuk a hűsítő Püthara-vízesésekhez vezető túrák kiindulópontját is. A Görögország egyik legzöldebb szigeteként elkönyvelt Ándrosz ugyanis kiváló túraterep, összesen több mint 100 kilométernyi minősített és jól karbantartott útvonallal. A legismertebbek közülük a Horát, Meniteszt és a Panahrantosz-kolostort összekötő ösvény, valamint az Apoikia és Gialia közti útvonal. A Panahrantosz-kolostort már csak azért is érdemes felkerensi, mert a magaslaton álló épület számos szép freskót és egy nagy könyvtárat is rejt, a szerzetesek pedig egy kis helyi likőrrel és mézzel fogadják a látogatókat.

Mivel szigetről van szó, Ándrosz strandolásra is tökéletes: legszebb tengerpartjai a jellegzetes sziklaoszlopáról felismerhető Tisz Griasz to Pidima, a Paralia Vitali és a Paralia Ateni. Valamivel rejtettebb hely a déli oldalon húzódó Paralia Szteno és az északi Paralia Megali Peza, de a Paralia Pirgosz sem okoz majd csalódást. Vízicipőt azonban feltétlenül vigyünk magunkkal, mivel Ándrosz strandjainak többségét kavics borítja.