2025-05-01
Törökország közvetlen közelében terül el az egyik legtitkosabb görög sziget
A görög szigetvilág joggal közkedvelt desztináció az utazók körében, hiszen minden sarkában hófehér tengerpartok, mediterrán konyha és hatalmas vendégszeretet várja őket. És miközben az olyan népszerű célpontok, mint Szantorini vagy Míkonosz immár sokak számára túlzsúfoltnak tűnnek, a török partoktól alig 7 kilométerre fekvő Híoszon egészen más a helyzet.
Az ország legkeletibb részén, nagyjából Izmir városával szemben található a görög szigetvilág ötödik és a Földközi-tenger tizedik legnagyobb szigete, Híosz (nemzetközi átírásban Chios). Fekvésének köszönhetően már az ókorban kapcsolatban állt az anatóliai kultúrával, és fontos kereskedelmi szerepet játszott az Égei-tengeren. Egyes, ma napig nem bizonyított feltételezések szerint itt született az Iliász és az Odüsszeia szerzője, Homérosz – az ő emléke előtt tiszteleg a róla elnevezett híoszi szikla.
Az antik időkben Híosz Chiost remek borainak, valamint a pisztáciafákból kinyert gyantatípusnak, a masztixnak köszönhette hírnevét, így a szigetre érkezőknek kötelező felkeresnie a déli oldalon található masztixfalvakat, mint például Pürgit, Mesztát vagy Olimpit. A legismertebb közülük Pürgi, amelynek különleges, fekete-fehér geometrikus mintákkal díszített házai tökéletesen mutatnak a fotókon, a szűk és labirintusszerű utcáin barangolva pedig gyorsan felismerjük, miért is volt hasznos ez a fajta tervezés kalóztámadások ellen. Itt működik a Masztix Múzeum, valamint meglátogathatjuk az Emporio régészeti lelőhelyet is.
Ugyancsak érdemes átnézni a kővárosként ismert Mesztára is, amelynek kőboltívek, romantikus sziklaházak és alagútszerű utcácskák jelentik a vonzerejét. Hasonlóan hangulatos látvánnyal fogad a valamivel kisebb Olimpi is, amelyben közelében található a cseppkő-képződményekben gazdag Olimpi-barlang is, hűvös menedékként a nyári hőségben. Ha pedig belefáradtunk a mászkálásba, pillanatok alatt kijuthatunk a tengerpartra: a Kato Fana, Agia Dinami, Szalagona és Karinta Beach strandok egyaránt tökéletesek a zavartalan napozásra és fürdőzésre.
A masztixfalvaktól északra, a sziget közepén áll a másik legfontosabb látnivalónak számító Nea Moni-kolostor. A bibliai jeleneteket ábrázoló mozaikokkal teli épület a Bizánci Birodalom fénykorából, a 11. Századból származik, jelenleg pedig az UNESCO Világörökség része. Az erdős környék kirándulásra is ideális: errefelé találjuk a Katarraktész-vízesést, az apró kolostorokkal határolt Antonio-túraösvényt végigjárva pedig csodálatos kilátás lesz a jutalmunk.
Ettől kissé keletebbre terül el a sziget szintén nevű Híosz „fővárosa”, amelynek legfőbb látnivalói a genovaiak által felhúzott, majd a törökök által továbberősített vár, a Régészeti Múzeum és Görögország egyik legrégebbi könyvtára, a Koraisz. Az 1566 és 1913 között az Oszmán Birodalomhoz tartó Híoszon törökös fürdőket és mecseteket is találunk, igazán látványos fotókért pedig keressük fel a tengerparton álló malmokat.
Kalandosabb élményekben viszont inkább az északi oldalon lehet részünk, amelynek legfontosabb városában, Volisszoszban szintén felfedezhetjük egy genovai erődítmény romjait. A legenda szerint itt született a sziget védőszentje, Szent Márkella, akinek tengerparti kolostora (Moni Agiasz Markellasz) napjainkban kedvelt zarándokhelynek számít. Strandok ezen a részen is bőven akadnak: a Prasztia, Tigani, Galatu, Nagost vagy Limnosz partszakaszokon egyaránt leteríthetjük a törölközőnket. Híosz északkeleti oldaláról pedig akár át is hajózhatunk egy napra Oinusszesz szigetére, amelynek legnagyobb részét zöld természet borítja.
