Egy csendes sziget, ahol Európa egyik legszebb kisvárosa vár

A görög–török határvidék közelében fekvő, nagyjából 2600 lakosú sziget a mítoszokban is felbukkan: a hagyomány szerint innen származnak a khariszok, vagyis a kreativitás, a báj és a termékenység istennői. A három „grácia” gyakran Aphrodité, Apollón és Dionüszosz kísérőjeként jelennek meg, a művészetek pártfogóiként. A történelem során több néven is emlegették a szigetet; a mai elnevezés pedig a monda szerint Szími nimfához kötődik. Az egyik változat úgy tartja, Poszeidón és Szími fia, Khtoniosz lett a sziget első vezetője, és ő nevezte el anyjáról a földdarabot.

Szími gazdaságát évszázadokon át a hajóépítés és a szivacshalászat hajtotta; a fellendülés a 19. században érte el a csúcsát, ennek emlékei a mai napig látszanak a városképen. A 16. században a törökök elfoglalták a szigetet, ám a helyiek több kiváltságot is megőriztek: a szivacsokért és az általuk épített hajókért cserébe a korabeli források szerint kedvezményeket kaptak. A virágzásnak végül a szivacskészletek apadása és a gőzhajózás térnyerése tett pontot a végére. A 20. század elejére megindult a hanyatlás, sokan elköltöztek, ma pedig a lakosság jelentős része a sziget északkeleti részén, Szími városában él. Sokan Európa egyik legszebb kisvárosaként emlegetik – ráadásul a túraútvonalak többsége is innen indul.

Szími hangulata több szomszédjához képest is különleges, amiben az is szerepet játszik, hogy csak 1948-ban került Görögországhoz. Előtte 1912-től olasz fennhatóság alatt állt, és a szigetváros jellegzetes, pasztellszínű, neoklasszicista házaihoz sokan ezt az időszakot is hozzákapcsolják. A legismertebb látnivaló a hegyekkel ölelt kikötő, a Jialosz: a vízparton éttermek, bárok és kisebb boltok sorakoznak, a látványt pedig a meredek domboldalra kapaszkodó házsor teszi teljessé. Innen nincs messze a felsőváros, Horio sem: a kikötőből nagyjából 350 lépcsőfokon feljutva érhető el. A kilátásért érdemes továbbmenni a fellegvárig, onnan pedig már csak egy ugrás a Régészeti Múzeum. Visszafelé útba eshetnek Szími vízimalmai, valamint a rejtélyes, kör alakú Pontikokasztró, amelyet egyes elképzelések ősi temetkezési helynek tartanak, mások szerint inkább gazdasági funkciója lehetett.

A templomok közül a legismertebb és talán a leglátványosabb a délnyugati parton áll: a Panormitisz-öbölben, közvetlenül a víz mellett emelkedik Mihály arkangyal kolostora, Szími egyik ikonikus zarándokhelye. Sziget lévén a strandokból sincs hiány. A központból könnyen elérhető a Pedi, és népszerű a Nimborióként (Emporioszként) is ismert partszakasz, valamint a Toli-öböl is. A legszebb fürdőhelyekért viszont sokan a keleti oldalt veszik célba: itt található a Marathounda-öböl, illetve az Agios Georgios (Szent György)-öböl, amely meredek sziklák alatt húzódik, látványos, „képeslapra illő” díszletben. Nyugaton közben apró öblök sorakoznak, így egy hajós kirándulás is remek választás, ha egyetlen nap alatt több partszakaszt is bejárnánk.