2025-11-26
Elsőre nem jutna eszedbe, melyik európai országban költik a legkevesebbet a turisták
Elsőre azt gondolnánk, hogy a gazdag történelmi és kulturális örökséggel rendelkező országokat csak hosszabb, drágább utazással lehet felfedezni. Vannak azonban olyan úti célok is, ahol néhány óra alatt is elképesztően sok látnivalóhoz jutunk, ráadásul meglepően baráti áron. A világ legolcsóbb városállamaként emlegetett Vatikán pontosan ilyen úti cél.
Ha olyan úti célt keresünk, ahol lépten-nyomon a történelembe botlunk, és a kulturális örökség is kézzel fogható, nem is kell messzire mennünk. A Vatikán egyetlen nap alatt kényelmesen bejárható, miközben attól sem kell tartanunk, hogy a programokért, belépőkért és egyéb élményekért csillagászati összegeket hagyjunk ott. A Go2Africa utazási cég felmérése szerint a világon ezt a városállamot lehet a legköltséghatékonyabban bejárni. A vállalat az egyes országok éves turisztikai bevételeit hasonlította össze a nemzetközi látogatók számával, így számolták ki, hogy egy átlagos utazó mennyit költ naponta. A Vatikán esetében ez mindössze 11 font volt, ami világviszonylatban is kiugróan alacsony érték – írja az Express.
A rendkívül alacsony átlagos költés egyik fő oka az állam apró mérete, illetve az, hogy a legfontosabb látnivalók akár néhány óra alatt is végigjárhatók. Sok látogató úgy szervezi a programját, hogy külön szállást sem foglal a városállamban, hanem egy római városnézés részeként, egyetlen nap alatt iktatja be a Vatikánt. Ilyenkor a kiadások nagy része nem szállásra, hanem belépőjegyekre megy el. A Vatikán nemcsak Európa legkisebb országa, hanem a világ legkisebb független állama is, mind a területét, mind a lakosságszámát tekintve. Mindössze 501 állandó lakosa van, mégis évről évre turisták millióit vonzza, akik elsősorban vallási és művészeti emlékei miatt keresik fel.
Mai formájában a Vatikán 1929-ben jött létre, amikor a Lateráni szerződés önálló államként ismerte el a pápai széket. Saját kis „államgépezetet” működtet: itt szolgál a világ egyik legkisebb hadserege, az 1506-ban alapított Svájci Gárda, amelynek fő feladata a pápa és a vatikáni paloták védelme. A városállamnak külön postája is van (Poste Vaticane), amely 1929 óta saját bélyegeket ad ki; korábban önálló valutával, a vatikáni lírával rendelkezett, ma pedig saját euróérméi számítanak keresett gyűjtői daraboknak. A látogatók többsége a Szent Péter-bazilika miatt érkezik, amelynek építését 1506-ban kezdték meg, és egészen 1615-ig dolgoztak rajta. A templom a reneszánsz építészet egyik legkiemelkedőbb alkotása, a katolikus világ egyik legfontosabb zarándokhelye, ahol gyakran alakulnak ki hatalmas sorok.
A Vatikáni Múzeumokról sem szabad megfeledkezni, amelyek a városállam fő vonzerejei közé tartoznak. A gyűjteményekben őrzött festmények, szobrok, kárpitok és régészeti leletek sora a világ egyik legfontosabb művészeti és történelmi kincstárává teszi az intézményt. Nem véletlen, hogy csak a múzeumok 2024-ben mintegy 100 millió dolláros bevételt hoztak az országnak – ez is jól mutatja, milyen meghatározó szerepet játszik a turizmus ebben az apró, mégis rendkívül befolyásos államban.
