2025-04-27
Velence és Verona árnyékában alig látogatják ezt a gyönyörű olasz kisvárost
Velence, Firenze, Róma, Nápoly vagy Catania – az olaszországi vakációt tervezők legnagyobb része ezen nagyvárosok környékén foglalja le szállását. És bár a települések kulturális és történelmi jelentősége ezt indokolja is, amennyiben valamivel jobban el szeretnénk merülni az olasz életérzésben, érdemes csillagtúra-szerűen betekinteni a környező településekre is. A Velence és Verona között fekvő Vicenza is abszolút megér egy látogatást, báját pedig éppen annak köszönheti, hogy kevesen keresik fel.
A Veneto tartományban, Velence és Verona között félúton, a Bacchiglione folyó partján elterülő Vicenza története is – számos olasz településhez hasonlóan – a Római Birodalom idejére nyúlik vissza, fénykorát azonban a középkor végén, a reneszánsz alatt élte. Ebben főszerepet játszott a híres 16. századi építész, Andrea Palladio munkássága is, aki a reneszánsz építészet egyik központjává varázsolta Vicenzát – nem véletlenül nevezik napjainkban is sokan „Palladio városának”.
A művész életének java részét itt töltötte, a helyi nemesi családok ugyanis folyamatosan őt bízták meg palotáik, villáik, sőt még a középületek tervezésével is. Palladio alkotása többek között az első állandóan fedett színházként számon tartott Teatro Olimpico, de szintén az ő műve a Vicenza vezetőségének egykori üléshelyéül szolgáló Basilica Palladiana, amelynek boltíves homlokzata jelenleg is a város egyik jelképe. Érdemes felkeresni a Villa Rotondát is, mivel kupolás központi terme nemcsak Európában, de még Észak-Amerikában is évszázadokra meghatározta a villaépítés hagyományait. Az egykori nemesi paloták közül megcsodálhatjuk a Palazzo Chiricatit, a Palazzo Barbaran da Portót és a Palazzo Thienét is, amelyek 1994 óta az UNESCO Világörökség részei.
A nyüzsgő főtéret, a Piazza dei Signorit számos kávézó, étterem és üzlet veszi körbe, de Vicenza igazi sétálóutcája a Corso Andrea Palladio. Az éttermekben kóstoljuk meg a szárított tőkehalból, hagymából, szardellából és jó sok parmezánból készülő, Baccalá alla vicentina elnevezésű történelmi fogást, szuvenírként pedig haza is vihetünk a közeli Asiago-fennsíkról származó Asiago sajtból és Sopressa vincentina szalámiból. A vacsorához Gambellara DOC fehérbort, Tai Rosso vörösbort vagy a helyi pezsgőt, a Durellót érdemes rendelni.
Amennyiben a város környékét is be szeretnénk járni, érdemes kisétálni a közeli Berici-dombokhoz és a Fimon-tó partjára, de vonattal a csodaszép Garda-tó sincs túlságosan messze. Ugyanígy lenézhetünk a Velencei-lagúna környékére is: strandolhatunk például Bacan titkos szigetén, vagy felfedezhetjük Burano színes házait és a Merletti-csipkét!
