2025-04-04
Még ivóvíz sincs ezen a lakatlan görög szigeten, csupán csodás strandok
Görögországhoz közel 6 ezer sziget tartozik, közülük azonban alig 227 lakott. A leghíresebbek alighanem az évente turisták tízezrei által elárasztott Szantorini, Míkonosz és Kréta, de akadnak szinte abszolút érintetlen, bakancslistára való szigetek is. Ezek egyike az aprócska Kérosz is, amely az ókorban az emberi civilizáció egyik bölcsője volt.
A Kufonisziától mintegy 4 kilométerre délre elterülő, 15 négyzetkilométeres Kéroszon napjainkban nem élnek emberek, és turisták is ritkán keresik fel. A hegyekkel tarkított, 27 kilométernyi partokkal rendelkező sziget kizárólag egynapos, hajós kirándulások keretében látogatható. Mivel Kéroszon egyáltalán nincsen ivóvíz, a szigetet egy kis strandolásért és sétálgatásért felkereső kalandvágyó látogatóknak az ennivaló mellé megfelelő menyiségű folyadékot is ajánlott magukkal vinniük.
A kükladikus kultúra a korai bronzkorban, a Kr. e. harmadik évezredben alakult ki az Égei-tenger szigetein. Mivel ebből a korszakból nem maradtak fent írásos emlékek, nehéz meghatározni, milyen is lehetett a közösségek élete, milyen isteneket imádtak, hogyan szerveződött a társadalmuk. Az ásatások során azonban jelentős számú tárgyi emlék (márványszobrok, kőből és kerámiából készült használati tárgyak) került elő, amelyek révén a tudósok fontos információkhoz jutottak a korszakról. A régészek által feltárt kincsek közül többségét az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumban őrzik.
A görög mitólógia szerint Leto istennő Kéroszon szülte meg Artemiszt, ezért számos kutató azon a véleményen van, hogy a vadászat istennőjének tiszteletére rendezett vallási ünnepek még évszázadokkal később is itt zajlottak. Ugyanakkor azt is kiderítették, hogy a környező szigetek lakói is Kéroszon temették el halottaikat, mert úgy hitték, hogy itt van a halál istenének, Hádésznak egyik alvilágba vezető kapuja.
Bár első látásra kietlennek tűnik, a misztikus sziget renegeteg izgalmat rejt. Kérosz egyik különálló hegyfokát például teraszosra formálták, és Náxoszról hozott, csillogó fehér kővel borították, egy hatalmas lépcsős piramis benyomását keltve az Égei-tenger közepén – a történészek szerint ez volt a Kükládok-szigetcsoport legimpozánsabb ember emelte építménye. A teraszok alatt, a korabeli mérnöki tudás csúcsteljesítményeként, egy összetett vízelvezető-rendszer is húzódott.
