2024-05-12
Magyar kastélyok, amelyekben arisztokratának érezhetjük magunkat
Számos pompás kastélyt is találunk Magyarország történelmi épületei között, és sokat közülük most is meglátogathatunk. Az alábbi impozáns kastélyokat azoknak ajánljuk, akik szívesen betekintenének a történelmi épületek titkaiba.
Budapesttől keletre, Hatvan szomszédságában fekszik ez a mesebeli, 19. század végén épült kastély. A maga nemében és korában igazi úttörőnek számított Magyarországon, ugyanis kezdettől fogva olyan modern technológiákkal rendelkezett, mint a központi fűtés és a villanyvilágítás. A sokáig Ybl Miklósnak tulajdonított, de nagy valószínűséggel Bukovics Gyula által tervezett, eredetileg vadászkastélynak szánt épület a második világháború idején német, majd szovjet katonai parancsnokság volt, később pedig kórháznak és iskolának használták. Teljes körű felújítása 2005-ben kezdődött, jelenleg egy Michelin-csillagos étteremmel büszkélkedő rendezvényközpontként és kastélyszállóként működik.
A Velencei-tó közelében fekvő Martonvásáron találjuk Magyarország egyik legismertebb nemesi rezidenciáját, egy csodaszép, 18. század végén épült, klasszicista és neogótikus stíluselemeket ötvöző kastélyt. Az épületet gyakran kötik össze Beethoven nevével, mert a világhírű zeneszerző, bár nem igazán szeretett tanítani, a Brunszvik család lányaival kivételt tett – közülük Jozefinhez még gyengéd szálak is fűzték. A kastélyba többször is ellátogató Beethoven emlékét egy múzeum őrzi, a 70 hektáros kastélyparkot és az agroverzumot tárlatvezetéssel is bejárhatjuk.
A Békés vármegyében, a Körös-Maros Nemzeti Park mélyén rejtőző neoreneszánsz-eklektikus kastélyt Ybl Miklós tervezte a 19. század ’70-es éveiben, gróf Wenckheim Frigyes és Krisztina házaspár megrendelésére. A német paloták stílusát megidéző épület 52 szobával, négy bejárattal, kápolnával, télikerttel, könyvtárral, női zeneszalonnal, férfi pipázó szalonnal és dolgozószobával is rendelkezik. is találunk. Úgy tartják, Wenckheim Krisztina azt kérte a tervezőtől, hogy a kastélynak annyi ablaka legyen, ahány nap van egy évben, annyi szobája, ahány hét, és annyi bejárata, ahány évszak – és azt is kikötötte, hogy semmi ne legyen egyforma az épületben, mégis minden harmonizáljon.
Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélyának építése a 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc utáni években kezdődött, ám tervezője és a kivitelező építész személye a mai napig sem ismert. A kastély fénykorát az ezt követő időszakban volt, amikor is az épületet felhúzató Jean-Francois L’Huillier unokája, Ludmilla, és férje, Esterházy István gróf jelentős mértékben felújították. Az edelényi birtokot 1831-ben vásárolta meg – főként gazdasági megfontolásból – a Coburg-Koháry család. A 20. században állami tulajdonba került, a sokáig elhanyagolt kastélyszigetet végül 2009 és 2014 között újították fel. Napjainkban múzeumpedagógiai foglalkozások és kiállítások várják benne a látogatókat, de rendezvényekre is kibérelhető.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Sátoraljaújhelytől találjuk a 16. század végén emelt Károlyi-kastélyt. A késő-reneszánsz stílusú épületet feltehetőleg Réthey Péter építtette, és mintegy száz évvel később került a Károlyi-család birtokába. A felújítási terveket Ybl Miklós készítette a 19. század második felében, gróf Károlyi Ede megbízásából. Az olasz reneszánsz pompáját tükröző bútorok európai szinten is igazi különlegességnek számítanak, de a kastély 97 hektáros, patakokkal, halastóval és több száz éves fákkal büszkélkedő angolparkjának bejárása is nagyszerű élmény.