Magyar kastélyok, amelyekben arisztokratának érezhetjük magunkat Magyar kastélyok, amelyekben arisztokratának érezhetjük magunkat
Fotó: Shutterstock

2024-05-12

  • Drive
  • Úti cél
  • Magyar kastélyok, amelyekben arisztokratának érezhetjük magunkat

Magyar kastélyok, amelyekben arisztokratának érezhetjük magunkat

Számos pompás kastélyt is találunk Magyarország történelmi épületei között, és sokat közülük most is meglátogathatunk. Az alábbi impozáns kastélyokat azoknak ajánljuk, akik szívesen betekintenének a történelmi épületek titkaiba.

Schossberger-kastély – Tura 

Budapesttől keletre, Hatvan szomszédságában fekszik ez a mesebeli, 19. század végén épült kastély. A maga nemében és korában igazi úttörőnek számított Magyarországon, ugyanis kezdettől fogva olyan modern technológiákkal rendelkezett, mint a központi fűtés és a villanyvilágítás. A sokáig Ybl Miklósnak tulajdonított, de nagy valószínűséggel Bukovics Gyula által tervezett, eredetileg vadászkastélynak szánt épület a második világháború idején német, majd szovjet katonai parancsnokság volt, később pedig kórháznak és iskolának használták. Teljes körű felújítása 2005-ben kezdődött, jelenleg egy Michelin-csillagos étteremmel büszkélkedő rendezvényközpontként és kastélyszállóként működik.

Brunszvik-kastély – Martonvásár 

A Velencei-tó közelében fekvő Martonvásáron találjuk Magyarország egyik legismertebb nemesi rezidenciáját, egy csodaszép, 18. század végén épült, klasszicista és neogótikus stíluselemeket ötvöző kastélyt. Az épületet gyakran kötik össze Beethoven nevével, mert a világhírű zeneszerző, bár nem igazán szeretett tanítani, a Brunszvik család lányaival kivételt tett – közülük Jozefinhez még gyengéd szálak is fűzték. A kastélyba többször is ellátogató Beethoven emlékét egy múzeum őrzi, a 70 hektáros kastélyparkot és az agroverzumot tárlatvezetéssel is bejárhatjuk.

Wenckheim-kastély – Szabadkígyós 

A Békés vármegyében, a Körös-Maros Nemzeti Park mélyén rejtőző neoreneszánsz-eklektikus kastélyt Ybl Miklós tervezte a 19. század ’70-es éveiben, gróf Wenckheim Frigyes és Krisztina házaspár megrendelésére. A német paloták stílusát megidéző épület 52 szobával, négy bejárattal, kápolnával, télikerttel, könyvtárral, női zeneszalonnal, férfi pipázó szalonnal és dolgozószobával is rendelkezik. is találunk. Úgy tartják, Wenckheim Krisztina azt kérte a tervezőtől, hogy a kastélynak annyi ablaka legyen, ahány nap van egy évben, annyi szobája, ahány hét, és annyi bejárata, ahány évszak – és azt is kikötötte, hogy semmi ne legyen egyforma az épületben, mégis minden harmonizáljon.

L’Huillier-Coburg-kastély – Edelény 

Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélyának építése a 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc utáni években kezdődött, ám tervezője és a kivitelező építész személye a mai napig sem ismert. A kastély fénykorát az ezt követő időszakban volt, amikor is az épületet felhúzató Jean-Francois L’Huillier unokája, Ludmilla, és férje, Esterházy István gróf jelentős mértékben felújították. Az edelényi birtokot 1831-ben vásárolta meg – főként gazdasági megfontolásból – a Coburg-Koháry család. A 20. században állami tulajdonba került, a sokáig elhanyagolt kastélyszigetet végül 2009 és 2014 között újították fel. Napjainkban múzeumpedagógiai foglalkozások és kiállítások várják benne a látogatókat, de rendezvényekre is kibérelhető.

Károlyi-kastély – Füzérradvány 

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Sátoraljaújhelytől találjuk a 16. század végén emelt Károlyi-kastélyt. A késő-reneszánsz stílusú épületet feltehetőleg Réthey Péter építtette, és mintegy száz évvel később került a Károlyi-család birtokába. A felújítási terveket Ybl Miklós készítette a 19. század második felében, gróf Károlyi Ede megbízásából. Az olasz reneszánsz pompáját tükröző bútorok európai szinten is igazi különlegességnek számítanak, de a kastély 97 hektáros, patakokkal, halastóval és több száz éves fákkal büszkélkedő angolparkjának bejárása is nagyszerű élmény.