2023-12-31
Beceneves városok: 5 magyar település, aminek a köztudatban más neve is van
Minden településnek vannak büszkeségei, amiről a köznyelvben becenevet faragnak az adott helyiségnek. Természeti kincsek, építészeti remekek, történelmi, vagy kulturális emlékek határozzák meg a települések ilyen elnevezését. Mutatunk 5 olyan magyar települést, amit a hivatalostól eltérően más néven is ismerhetünk.
Egy legenda szerint Veszprém városa Gizella királynéról kapta a nevét, aki miután a székesegyház építésekor elfogyott a pénz, „vessz, prém!” felkiáltással mondott le drágakövekkel díszített bundájáról, így járulva hozzá a Szent Mihály-székesegyház építési költségeihez. A királyné emlékét a várnegyedben található Gizella-kápolna, valamint a Gizellát és Szent Istvánt ábrázoló szoboregyüttes is őrzi. Veszprém egyébként a magyar történelem egyik legfontosabb városa, itt létesült az ország első püspöksége is, a székesegyház úrnője pedig a mindenkori királyné volt.
Fotó: Shutterstock
Három folyó: a Rába, a Rábca és a Mosoni-Duna találkozásánál helyezkedik el a nyugat-magyarországi Győr, így természetes, hogy nem is kaphatta volna más város a folyók városa becenevet. Talán ezért is, vagy a győri emberek vendégszeretetére vonatkoztatva, Győrre a találkozások városaként is szoktak hivatkozni.
Fotó: Shutterstock
Talán Debrecen becenevét ismerik a legtöbben Magyarországon. A kálvinista Róma jellemző vélhetően azért ragadt a városon, mert annak vallási életére a 16. századtól kezdve a kálvinista reformáció tette a legnagyobb hatást. A reformáció idején a város egésze protestánssá vált, ezért is érdemelhette ki Debrecen ezt a becenevet. Napjainkban a debreceni vallási élet központját a Nagytemplomnak tulajdonítják. Az épület fontossága azért is jelentős, mert 1849. április 14-én Kossuth Lajos ebben az épületben kiáltotta ki Magyarország függetlenségét a Habsburg-Lotharingiai-ház trónfosztása után.
Fotó: Shutterstock
Sárospatak egykor Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézményének, a 16. században kibontakozó Református Kollégiumnak adott otthont, a városkát a Bodrog vize szeli ketté. Az iskolát már a kezdetektől fogva magasan képzett, művelt tanárairól és európai szintű oktatásáról ismerték, ezért is lett a beceneve a Bodrog-parti Athén. Továbbá, mivel itt lehetett Magyarországon elsőként angol nyelvű diplomát szerezni, Sárospatakra a „magyar Cambridge” néven is szoktak hivatkozni.
Komáromnak gazdag történelme van: a Duna partján fekvő település jó elhelyezkedését már a honfoglaló magyarok is felismerték, később pedig itt épült fel az a középkori vár, ami a törökök elleni küzdelmekben is fontos szerepet töltött be és az Öregvár elődjeként tartják számon. Az 1848-49-es szabadságharc alatt három csata is zajlott Komárom területén, majd a Habsburg Birodalom legerősebb katonai erődrendszerét is itt építették ki. Ennek részét képezte a Szőny melletti Csillagerőd, a Monostori erőd és az Igmándi erőd is.
