2024-01-29
4 különlegesen szép magyarországi könyvtár
A könyvtárakat nem feltétlenül az adott épületek látványa miatt keresik fel az emberek, hanem hogy megtalálják a számukra fontos vagy kedves olvasmányokat. Akadnak azonban olyan magyarországi könyvgyűjtemények is, ahol erre is érdemes figyelni: olyan könyvtárakat gyűjtöttünk össze, amelyekben a belépés már önmagában maradandó élmény.
A Festetics-kastélyban található a több mint 250 éves múlttal rendelkező Helikon-könyvtár, amelyet 1745 és 1750 között hozott létre a család keszthelyi ágát megalapító Festetics Kristóf. Országgyűlési képviselőként, majd bíróként tevékenykedve elsősorban jogi, politikai és történelmi témájú könyveket gyűjtött. Fia, Festetics Pál is tovább bővítette a gyűjteményt, de az igazán nagy munkát unokája, Festetics György végezte el: 1799 és 1801 között ő építette és rendezte be a könyvtári épületrészt, megötszörözve a könyvállományt. A mai gyűjtemény legrégebbi darabja az 1488-as Chronica Hungarorum, de több mint másfél évszázadig itt őrizték az 1494-es, díszes Festetics-kódexet is, amely ma az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) található meg.
Mivel patrónusuk, Szent Benedek fontos szerepet tulajdonított az olvasásnak, a pannonhalmi bencés szerzetesek gyűjteménye közel ezer évre nyúlik vissza. Legrégebbi említése a 11. század végéről származik, egy 1090-ben kiadott oklevél 80 kötetet és körülbelül 200 művet említ meg. Pannonhalmán nemcsak az első századok keresztény irodalmát, de a görög-római kultúra remekeit is megőrizték. A Főapátsági Könyvtár épülete az UNESCO világörökségbe is felvett pannonhalmi épületegyüttes egyik legjelentősebb része. Viszonylag újnak számít, hiszen Engel Ferenc, Packh János és a bécsi Josef Kliebert építészek fokozatosan bővülő műve – amelyben például Pallas Athéné (Minerva) alakját is viszontláthatják a látogatók – a 19. század végén készült el teljesen. Jelenleg több mint 400 ezer kötet található benne, köztük számos ritkasággal.
Budapest belvárosában, a Kálvin tér közelében található Magyarország legforgalmasabb és egyik legszebb könyvtára. A barokk stílusú Wenckheim-palota 1889-es megnyitása óta beleillik a nyolcadik kerületi palotanegyedbe, jelenlegi funkcióját azonban csak 1927 óta tölti be, amikor Budapest vezetése kimondottan erre a célra vásárolta meg az épületet. Az olvasói létszám folyamatos és gyors növekedése miatt a 20. század végén szükségessé vált bővítés 1998 és 2001 történt meg, Hegedűs Péter Ybl-díjas építész tervei alapján. Ennek során a dísztermeket rendezvénytermekké alakították át, bár események hiányában ezek is olvasóteremként működnek.
A zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, és már az első szerzetesek magukkal hozták vallási és tudományos olvasmányaikat. A középkori épület azonban megsemmisült a 16. századi török háborúk idején, a szerzetesek pedig csak az 1700-as évek első felében tértek vissza Zircre. Az új, barokk stílusú épületben már egy könyvtárterem is helyet kapott, 1815-ben pedig elkészült az apátság első könyvkatalógusa is, amely 2135 címet sorol fel. Mivel ezután a ciszterciek az oktatásban is szerepet vállaltak, az állomány látványos növekedésnek indult. Az épületet azonban a második világháború is megviselte, és 1950-ben a Rákosi-rendszer a többi szerzetesrenddel együtt a ciszterciek működését is betiltotta – csak 1990-ben térhettek vissza. A könyvtárat viszont sikerült érintetlenül megőrizni, és 1953-ban az OSZK felügyelete alá került. A tematikailag nagyon változatos zirci gyűjteményben 70 ősnyomtatvány és 400 antikva szerepel, közülük több is csak itt található meg.
