Ide ne utazzunk 2026-ban – ismét kiadták a No List ranglistát

Bár a világ tele van olyan úti célokkal, amelyekről szinte mindenki álmodozik, a népszerűségnek gyakran komoly ára van. A Fodor’s Travel minden évben összeállítja „No List” nevű ajánlóját, amelyben azokat a helyeket sorolják fel, ahol a turizmus jelenleg túl nagy terhet ró a környezetre, az infrastruktúrára vagy a helyiek mindennapjaira. A friss, 2026-ra vonatkozó válogatás is erre hívja fel a figyelmet: nem arra buzdít, hogy ne utazzunk, hanem arra, hogy felelősebben válasszunk úti célt.

A 2026-os „No List” olyan helyszínekből áll, ahol a szakértők szerint a jelenlegi turizmus már túlzott terhelést jelent. A Fodor’s Travel szerkesztői minden évben közösen döntik el, mely úti célok kerülnek fel a listára. A cél nem a bojkott, hanem az, hogy rávilágítsanak: bizonyos térségekben a látogatók tömege fenntarthatatlan terhet ró a természeti környezetre és a helyi közösségekre. Saját megfogalmazásuk szerint ez egy finom figyelmeztetés arra, hogy adjunk „pihenőt” ezeknek a helyeknek, amíg a helyiek és a döntéshozók tartósan fenntartható megoldásokat keresnek.

Antarktisz

Antarktisz

Fotó: Cassie Matias, Unsplash

Sokan meglepődhetnek azon, hogy a listán az Antarktisz is szerepel, amelyet a Föld egyik utolsó, igazán érintetlen vidékének tartanak. Elsőre nehéz elképzelni, hogy ez a jeges, távoli földrész a tömegturizmus célpontjává váljon, a legfrissebb adatok azonban mást mutatnak. A feljegyzések szerint 2023 és 2024 között mintegy 120 ezer látogató jutott el az Antarktisz térségébe, és a becslések alapján ez a szám – elsősorban a magánjachtok és kisebb hajók elszaporodása miatt – akár meg is duplázódhat 2033-ra. Kutatók és természetvédők egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a kontinens ökoszisztémája rendkívül sérülékeny: a sok kikötőhajó, a zaj, a szennyezés és a partraszállások láncolata visszafordíthatatlan károkat okozhat.

Éppen ezért egyre többen mondják, hogy az Antarktiszt jobb lenne levenni a bakancslistáról, bármennyire is csábítónak tűnik egy „életre szóló” kaland.

Kanári-szigetek

A Kanári-szigetek felkerülése a „No List”-re már jóval kevésbé meglepő. A szigetcsoport évek óta a túlturizmus egyik jelképe: az enyhe éghajlat, a tengerpartok és az egészéves üdülőszezon miatt a látogatók száma régóta meghaladja azt, amit a térség a mindennapokban kényelmesen elbír. A nagyjából 2,2 millió lakosú szigetekre csak 2025 első félévében 7,8 millió turista érkezett. A folyamatos tömeg nemcsak zsúfoltságot okoz a strandokon és a városokban, hanem lakhatási válsághoz is vezet: sok helyi már nem engedheti meg magának a megemelkedett bérleti díjakat. Emellett egyre nagyobb nyomás nehezedik a természeti környezetre is, ami miatt az elmúlt években többször vonultak utcára a helyiek, hogy az észszerűbb, fenntarthatóbb turizmus mellett emeljék fel a hangjukat.

Playa del Inglés, Maspalomas

Fotó: Shutterstock

Glacier Nemzeti Park

Az Egyesült Államok és Kanada határán elterülő Glacier Nemzeti Park egészen más okból került a kerülendő úti célok közé. A mérések szerint a térség a világátlagnál körülbelül kétszer gyorsabban melegszik. A 20. század elején még mintegy 150 gleccser borította a területet, napjainkra azonban mindössze 27 maradt. Előrejelzések szerint 2030-ra ezek is teljesen eltűnhetnek, ami súlyos következményekkel járna a helyi növény- és állatvilágra, a vízkészletekre és az egész hegyvidéki ökoszisztémára. A látogatók száma ennek ellenére folyamatosan nő. Sokan kifejezetten azért érkeznek, mert „még utoljára” saját szemükkel szeretnék látni a gleccsereket, mielőtt eltűnnek. Ezt a jelenséget nevezik „utolsóesély-turizmusnak”: ugyanilyen logika szerint utaznak egyre többen az Antarktiszra vagy más, veszélyeztetett területekre is. A Fodor’s Travel szerint ez a hozzáállás tovább gyorsíthatja azokat a folyamatokat, amelyek miatt ezek a térségek eleve a veszélyzónába kerültek.