2026-09-26
Titkos város rejtőzik a lengyel tengerpart dűnéi alatt
A lengyelországi Wolin sziget dűnéi és erdői alatt a térség múltjának egyik legsötétebb emléke rejtőzik. Świnoujście közelében hatalmas bunkerrendszer húzódik, amelyet a németek még a második világháború előtt kezdtek építeni, később pedig a lengyel hadsereg titkos hidegháborús parancsnoki központtá alakított.
A Vineta parti üteg építése 1936-ban kezdődött, a német újrafegyverkezés időszakában. 1939-re már tüzérek szolgáltak itt, és az első próbalövéseket is végrehajtották. 1941-től az üteget elsősorban a Kriegsmarine parti tüzéreinek kiképzésére használták. 1945 márciusában azonban már harci feladatot kapott: lövegei a Dziwnów–Dziwnówek térségét védő német csapatokat támogatták. A németek 1945 áprilisában hagyták el a létesítményt, előtte használhatatlanná tették a lövegeket. A szovjet csapatok május 5-én foglalták el a területet, majd hónapokon át leszerelték az értékes berendezéseket. A komplexumot 1946 januárjában adták át a lengyel hadseregnek.
NÉMET ERŐDBŐL TITKOS HIDEGHÁBORÚS KÖZPONT
A háború után egy ideig kérdéses volt a létesítmény sorsa. Az 1950-es években a lengyel hadsereg úgy döntött, hogy a korábbi parti üteget tartalék parancsnoki állássá alakítja. Az első jelentős korszerűsítés 1955 körül történt, majd 1965-ben újabb nagyszabású átalakítás kezdődött. A korábban különálló bunkereket mintegy egy kilométernyi föld alatti alagúttal kötötték össze, műszaki helyiségeket alakítottak ki, és kiépítették a működéshez szükséges híradó- és egyéb rendszereket. A területet öt biztonsági övezetre osztották, a kommunikációs rendszereket pedig megkettőzték arra az esetre, ha egy támadás során az egyik hálózat használhatatlanná válna. A bunkerekben telefonközpont, rádiós központ, tiszti étkező és vegyvédelmi egység is helyet kapott. Lényegében egy önálló működésre képes föld alatti katonai kisváros jött létre.
A Varsói Szerződés haditerveiben is fontos szerepet kapott. Egy NATO-val vívott háború esetén a főként lengyel egységekből álló Tengerparti Frontnak Észak-Németországon keresztül Dánia felé kellett volna előrenyomulnia, és részt vennie a Balti-tenger kijáratainak megszerzésében. Az 1970-ben jóváhagyott haditerv taktikai atomfegyverek alkalmazásával is számolt nyugatnémet és dán célpontok ellen. A wolini föld alatti központból a hadműveletekben részt vevő lengyel erők irányítását tervezték. A forgatókönyv végül gyakorlat és katonai tervezés maradt.
MA MÁR LÁTOGATHATÓ A FÖLD ALATTI VÁROS
A létesítmény ma múzeumként működik, és vezetett túrákon járható be. A hidegháborús hangulat már a bejárat környékén megjelenik: a fák között korabeli katonai járművek és haditechnikai eszközök sorakoznak. A látogatókat csoportokba osztják, az idegenvezetők pedig korabeli lengyel katonák szerepébe bújva mutatják be a helyszínt, így a program jóval mozgalmasabb egy hagyományos múzeumlátogatásnál. Számos helyiség és berendezés jó állapotban maradt fenn. Telefonközpontok, rádió- és híradástechnikai eszközök mellett hálóhelyiségek, étkező, vízellátó és más műszaki terek is megtekinthetők. A bunkerek berendezése jól érzékelteti, hogyan működött volna a központ háborús körülmények között.
EGY LEHETSÉGES ATOMHÁBORÚ PARANCSNOKI KÖZPONTJA
A túra egyik legfontosabb helyszíne a műveleti terem, ahonnan egy fegyveres konfliktus esetén a lengyel erők hadműveleteit irányíthatták volna. A később Lengyelország elnökévé váló Wojciech Jaruzelski szorosan kötődött a korszak katonai tervezéséhez. Honvédelmi miniszterként 1970-ben jóváhagyta azt a támadó haditervet, amely taktikai atomfegyverek alkalmazásával is számolt. 1980-ban Jaruzelski a wolini komplexumot is felkereste, és katonai gyakorlatot irányított innen. Egy NATO és a Varsói Szerződés közötti háború gyorsan továbbterjedhetett volna, és Európa jelentős részét nukleáris hadszíntérré változtathatta volna. Ez végül nem következett be, a föld alatti parancsnoki termek, térképek és kommunikációs berendezések azonban ma is annak a korszaknak a valós veszélyeiről tanúskodnak.
(CNN)
