A turisták által mellőzött afrikai ország, ahol télen is 30 fokban lehet strandolni

Afrika legnyugatibb részén, az Atlanti-óceán partján fekszik a mintegy 18 millió fős, rendkívül színes ország, Szenegál. A part mentén fekvő fővárosa, Dakar, évszázadok óta jelentős kereskedelmi központ: először a portugálok próbálták gyarmatosítani a vidéket, majd a 17. században francia birtok lett, akik az egyik legfontosabb gyarmati kikötőjükké tették.

Napjaink egyik lefontosabb látnivalója a Dakartól délre fekvő Gorée-sziget, ami évszázadokon át a transzatlanti rabszolgakereskedelem egyik legjelentősebb bázisaként szolgált. A 15. századtól kezdve előbb a portugálok, majd a franciák körülbelül 12,5 millió afrikai őslakost szállítottak rabszolgaként Amerikába, és bár 1794-ben a párizsi kormány felszámolta a rendszert, pár évvel később Napóleon ismét visszaállította. Végül csupán 1848-ban tiltották be végleg a rabszolgakereskedelmet, amelynek emlékét a Maison des Esclaves (Rabszolgaház) elnevezésű épület őrzi. A szinte teljes szenegáli lakosság (96%) muszlim vallású, ami az építészetben is tükröződik: ennek talán legszebb példája az 1984-ben elkészült dakari Nagy Mecset. A közelében található a főváros egyik legrégebbi múzeuma, a fekete-afrikai művészetet és kultúrát bemutató IFAN Múzeum is. Dakar művészeti szempontból is kimondottan jelentős város, számos galériával és múzeummal, emellett pedig az 1980-ban létrehozott, kétévente megrendezett Dak’Art összművészeti fesztivál otthona, amely azóta Afrika egyik legnépszerűbb kortárs művészeti eseményévé nőtte ki magát.

Szenegál másik kihagyhatatlan úti célja az ország észak-nyugati sarkában található korábbi főváros, Saint Louis, amely nyüzsgő piacokkal és különböző művészeti létesítményekkel teli„kézműves város”. A napjainkban UNESCO világörökségi helyszínnek számító térség legjelentősebb látnivalói a Podor-erőd és a Langue de Barbarie Nemzeti Park. Utóbbi teknősök, flamingók és rengeteg (vándor)madár alkotta gazdag élővilága mellett nagyszerű strandokkal is rendelkezik. A természeti látványosságoknál tartva, feltétlenül említést érdemel Szenegál legnagyobb természetvédelmi területe, a szintén UNESCO-helyszín Niokolo-Koba Nemzeti Park: a Gambia-folyó mentén elterülő térség több mint 70 emlősfaj otthona, többek között oroszlánok, elefántok, leopárdok, vízilovak, különféle antilopok és majmok is élnek errefele. A másik jelentős nemzeti park az ország déli részén fekszik: a mangroveerdőiről és apró halászfalvairól felismerhető Saloum-delta Nemzeti Parkban rengeteg madár- és halfajjal találkozhatunk. Ezen a vidéken igencsak népszerűek a kajakos-kenus vízi túrák.

Az óceán közelsége nemcsak az élővilágnak kedvez, hanem a strandolni vágyóknak is: a legnépszerűbb tengerpartok az üdülőhelyekben gazdag Cap Skirring, a dakari Plage de Ngor, a sziklás Toubab Dialao és az arany homokos Saly Portudal. Az Atlanti-óceán hullámai a szörfözésre és egyéb vízi sportok űzésére is kiváló körülményeket biztosítanak. A szenegáli konyhát is mindenképpen érdemes megismerni: ha kifáradnánk a természetjárásban és a strandolásban, a helyi éttermekben újult erőre kaphatunk. Az ország nemzeti étele a rizses-húsos thieboudienne, de feltétlenül kóstoljuk meg a fűszeres yassát, a mogyorószószos mafét vagy a pálmaolajos-okrás soupe kandiát is. A reggelinél próbáljuk ki a fűszeres café toubát, az étkezésekhez pedig rendeljünk Szenegál nemzeti italából, a savanykás hibiszkuszos bissapból.

Annak ellenére, hogy kétségkívül csodálatos úti cél, más afrikai országokhoz hasonlóan Szenegálban sem a legjobb a közbiztonság. A turistákra a zsebtolvajok jelentik a legnagyobb veszélyt, ezért nem ajánlott feltűnő módon ékszereket viselni, vagy drágának tűnő retikülökkel, táskákkal járkálni az utcákon. Amennyiben belefutnánk egy tüntetésbe, igyekezzünk minél hamarabb elhagyni a helyszínt. Készpénzt csak bankokból és ATM-ekből vegyünk ki, a taxik közül pedig kizárólag a hivatalos járművekbe üljünk be.