A világ legidősebb állata immár több mint kétezer éves

A Hawaii-szigetek közelében, nagyjából 2100 méteres mélységben fedeztek fel egy hatalmas tengeri szivacsot, amelynek méretei egy kisebb személyautónál is nagyobbak. A kutatók mérései szerint a szivacs körülbelül 3,7 méter hosszú és 2 méter széles, korát pedig mintegy 2300 évre becsülik. Vagyis már jóval azelőtt „élt”, hogy az ókori Róma igazán megerősödött volna – azóta pedig megszámlálhatatlan történelmi korszak pereghetett le fölötte, miközben ő változatlanul a tenger sötét mélyén maradt. Hogy kiderítsék, hány évesek ezek az élőlények, a kutatók többféle módszert alkalmaznak. A kagylóknál például a héj éves növekedési gyűrűit számolják meg, a grönlandi cápák korát a szemlencséjük fehérjéinek radiokarbon-vizsgálatával becsülik, a bálnáknál pedig különböző mérések és szövetvizsgálatok eredményeit vetik össze, hogy minél pontosabban következtethessenek a tényleges életkorra.

Nem ez az egyetlen élőlény azonban, amely meglepően hosszú ideig képes fennmaradni. Sőt, van egy olyan faj is, amelyről a kutatók gyakran úgy fogalmaznak, hogy gyakorlatilag képtelen meghalni – legalábbis a megszokott értelemben. A Turritopsis dohrnii nevű medúzát ezért nevezik a hétköznapi szóhasználatban „halhatatlan medúzának”. Különleges képessége, hogy sérülés vagy kedvezőtlen körülmények esetén nem pusztul el végleg, hanem képes teljesen regenerálódni, majd visszatérni élete korábbi, fiatalabb állapotába. Mintha egy kifejlett állat újra „visszaváltozna” fiatallá – ezt a ciklust pedig elvileg újra és újra megismételheti, ezzel szinte korlátlanul meghosszabbítva az életét.

Hasonlóan figyelemre méltó történet fűződik egy Ming névre keresztelt quahog-kagylóhoz is, amely körülbelül 507 évig élt. A beszámolók szerint akár ennél is tovább élhetett volna, ha a kutatók egy vizsgálat során nem fagyasztják le véletlenül. Élete így is több mint fél évezredet ölelt fel, ami jól mutatja, hogy az óceánok valóban kedveznek a hosszú életnek – és Ming korántsem az egyetlen „nagyöreg” lakójuk. A grönlandi cápa például akár 400 éves kort is elérhet, vagyis már akkor a jeges vizekben úszkált, amikor Európában még egészen más történelmi korszakban éltek az emberek. A grönlandi bálna szintén kiemelkedően magas kort érhet meg: több mint 200 évig is élhet. Különlegessége, hogy olyan génjei vannak, amelyek segítenek elkerülni az öregedéssel összefüggő betegségeket – többek között ezért is vizsgálják előszeretettel a kutatók, remélve, hogy rajta keresztül jobban megérthetik a hosszú élet titkát.

A „rekordlistáról” nem maradhat ki Jonathan sem, a világ jelenleg ismert legidősebb szárazföldi gerincese. Jonathan egy óriásteknős, amely a Seychelle-szigetekről származik, jelenleg a Szent Ilona-szigeten él, és a becslések szerint idén töltötte be a 193. életévét – sőt, az sem zárható ki, hogy valójában még ennél is idősebb. Hosszú élete miatt a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, és mára élő jelképe annak, milyen elképesztő időskort érhetnek meg egyes állatfajok.