Élet egy távoli trópusi szigeten: ezek a legnagyobb nehézségek Élet egy távoli trópusi szigeten: ezek a legnagyobb nehézségek
Fotó: Unsplash

2024-07-07

  • Drive
  • Világ
  • Élet egy távoli trópusi szigeten: ezek a legnagyobb nehézségek

Élet egy távoli trópusi szigeten: ezek a legnagyobb nehézségek

Sokak álma, hogy addigi teljes életével szakítva vonuljon el egy trópusi szigetre, pálmafák árnyékában pihenve ki a dolgos éveit. Talán meglepő, de akadnak olyan, akik valóban ezt tették, és a modern világot maguk mögött hagyva egy félreeső indonéziai szigetre költöztek. A pár egy dokumentumfilmben mesélt az új élet kihívásairól.

Négy évvel ezelőtt két szörfös, Marjolein és An úgy döntött, hogy lemond a modern életvitel előnyeiről és hátrányairól, és egy távoli trópusi szigeten rendezkedik be. Az Exploring Alternatives velük készült filmje jelenlegi életükről és mindennapi nehézségeikről szól. „Mi egy apró indonéz szigeten élünk, aminek átmérője még az öt kilométert sem haladja meg. Itt nincsenek települések se utak, így főleg kézzel készített hajókkal lehet közlekedni. Teljesen el vagyunk szigetelve, de éppen ezt szeretem a legjobban: tudunk magunkat áramot előállítani, a vízellátást is mi oldottuk meg, de az ételeket is saját magunknak termesztjük, ami azért elég menő” – mutatja be körülményeiket a belga származású Marjolein.

A pár tagjai egy szörfiskolában ismerkedtek meg, és hosszas gondolkodás után 2020-ban vették meg a területet, ahol most is élnek. Szerencséjükre az ügyeskezű An könnyen felépítette a faházat, amelyben laknak. Marjolein az őket ért legkeményebb megpróbáltatásokról is mesél a kisfilmben: „A legnehezebb egyértelműen a logisztika volt, hiszen minden nyersanyagot hajókkal kellett a szigetre szállítanunk – még azokat is, amiket helyben állítanak elő. Az építkezésekhez szükséges anyagokat is egy komp hozta ide, ez viszont hetente csupán egyszer közlekedik.” A csomagok átvétele sem volt könnyű, hiszen internet vagy mobilhálózat nélkül bonyolult módon tudtak csak kapcsolatba lépni az üzletekkel: olyan területre kellett kihajózniuk, ahol működik hálózat, és olyankor is csak reménykednek benne, hogy az illetékesek is éppen elérhetők – ez gyakran csak több napos próbálkozás után jött össze.

Az építéshez szükséges eszközök áramforrásának egy kisebb generátort vásároltak, a telefonok töltésére pedig napelemeket használnak. Ivóvízhez az eső megtisztításával jutnak, a mosást és fürdést pedig egy általuk ásott kút vizével oldják meg. Az élelmiszereket többnyire egy közeli sziget boltjában veszik meg, de a zöldségeket és gyümölcsöket már saját szigetükről szerzik be. Emellett csirkéket is tartanak, így tojásból nem szenvednek hiányt. Fehérjeforrásuk azonban szinte kizárólag az óceán: An és Marjolein hetente kétszer indul el halászni, a zsákmányt pedig hűtőszekrény hiányában füstöléssel tartósítják.

Fotó: Unsplash

A pár szinte összes megtakarítását ebbe a projektbe fektette, és rövidesen el is készülnek mindennel. A ház falait például még ki kell festeni, és egyelőre bútoraik sincsenek. Mivel a legközelebbi bútorbolt is igencsak nagy távolságra van, ezeket vagy maguk tervezik majd meg, vagy egy helyi ezermesterre bízzák a feladatot. Hosszú távon pedig egy jó nagy terasszal, egy extra hálószobával és egy tágas konyhával is tovább szeretnék bővíteni házukat. Marjolein időközben egy saját YouTube-csatornát indított, így az érdeklődők tudják követni a vakmerő projektet.

Fotó: Unsplash