Nem veszélytelen, de életet ment az irányított lavinarobbantás Nem veszélytelen, de életet ment az irányított lavinarobbantás
Fotó: Shutterstock

2024-05-01

  • Drive
  • Világ
  • Nem veszélytelen, de életet ment az irányított lavinarobbantás

Nem veszélytelen, de életet ment az irányított lavinarobbantás


Mikor, miért és kirobbant?

Általában a sípálya karbantartóinak feladata, hogy felmérjék, mennyire veszélyes a terep. Ha instabilnak ítélik meg a hóréteget, akkor robbantanak. Erre riasztással, szirénával hívják fel a pályán dolgozók figyelmét, jelezve, hogy menjenek biztonságos helyre, mert kezdik a robbantást. A hócsuszamlást ágyúval, vagy a havat megmozdító rezgéshullámokat előidéző dörejjel (melyet hangbombának is neveznek) érik el. Sokan nem tudják, de tulajdonképpen megnyugtató, hogy a lavinák több mint háromnegyedét emberek idézik elő.

Lavinarobbantási technikák

A nagyon veszélyes, nehezen megközelíthető hegyoldalakra helikopterekről dobják le a robbanóanyagot. A modern síparadicsomokban ezzel szemben már kiépített lavinarobbantási rendszerek működnek, így nem kell senkinek terepre mennie, egyszerűen a síközpontban bekapcsolják a rendszert, a hó lezúdul, és már meg is lehet nyitni a sípályákat. Ennél jóval veszélyesebb, amikor személyesen végzik a robbantás. Ez olyankor fordulhat elő, ha annyira rosszak az időjárási viszonyok, hogy a helikopter nem szállhat fel. llyen esetben kettesével indulnak el a pályakarbantartók, és a biztonságuk érdekében az egyiküknél van a robbanóanyag, a másiknál a detonátor.

Életmentő jeladó

Ha magas hegyekbe mész síelni, túrázni, mindig legyen nálad lavina-jeladó és tanuld meg használni, hogy vészhelyzetben már rutinosan menjen. A statisztikák szerint, a lavina alá temetett embereknek akkor van esélyük a túlélésre, ha az első 15-20 percben megtalálják és kiássák őket.

Munkában egy hivatásos lavinarobbantó