2024-11-27
Nemcsak a gyümölcse életveszélyes méreg „a halál almájának”
Bármilyen finom is legyen egy almás pite, érdemes nagyon odafigyelni arra, hogy milyen almafajtát használunk hozzá – főleg ha olyan térségben tartózkodunk, ahol a manszanilyafa is megél. Az amerikai kontinens középső területein őshonos növény gyümölcse első látásra ugyan teljesen ártalmatlannak tűnik, de a megnyerő külső rendkívül veszélyes hatóanyagokat rejt.
A tapasztalt gombászok pontosan tudják, hogy nem szabad csupán a külső alapján ítélni – de nem csak a gombák között találunk mérgező fajtákat, hanem a gyümölcsök között is akadnak olyanok, amelyeket tilos hazavinnünk. Ilyen többek között a főleg Dél-Amerika északi, valamint az Észak-Amerika déli részén és a Karib-térségben előforduló manszanilyafa, amelynek leginkább egy kisebb almára hasonlító termése a világ leghalálosabb gyümölcsének számít. A manszanilyafa gyakran tengerparti mangófák és egyéb veszélytelen növények között rejtőzik el.

Nagyjából 10-13 méteresre nő meg, kérge vöröses-szürkés színű, levelei fényesek és zöldek, virágai pedig zöldessárgásak. A növény a Guinness Rekordok Könyvében is szerepel, mint a világ legmérgezőbb fája. A manszanilyafának ugyanis nem kizárólag a gyümölcse veszélyes, hanem kérge és levelei is: a törzsében található nedv például olyan mértékben toxikus és savas, hogy a puszta megérintésével hólyagok és égési sérülések keletkezhetnek rajtunk. Ha pedig a szemünkbe kerül, akár meg is vakulhatunk tőle. Még akkor is bajban lehetünk, ha a fa alatt keresünk menedéket esőzés elől, mivel a toxinjai a bőrünkkel az esőcseppeken keresztül érintkezve is okozhatnak hólyagosodást és égési sérüléseket.

A gyümölcs lenyelése pedig jó esetben is valamilyen bakteriális fertőzést eredményez majd. A manszanilyafa még tűzifaként használva is rendkívül veszélyes, mert az égésekor keletkező füst ugyanúgy vakságot okozhat a szemünkbe jutva, mintha kérgének nedvével érintkezne. A növény különlegessége, hogy miközben az emberek számára egyértelműen tiltott gyümölcsnek számít, néhány állatfajta (mint például a tücskök és egyes leguánok) nem csak vígan fogyaszthatják, hanem még meg is élnek az ágain. Európa tengerparti térségeiben azonban szerencsére nem őshonos a manszanilyafa, mivel földrészünkön csak olyan helyeken találunk belőle, ahova mesterségesen telepítették be.


