2025-09-06
Őrületbe kergetik a turisták egy francia falu lakóit
Dél-Franciaország mélyén, a Hérault-szoros mészkőfalai között bújik meg a parányi Saint-Guilhem-le-Désert – a település, amelyet sokan az ország legszebb falujaként emlegetnek. A középkori utcahálózat, a romantikus kőházak és a Gellone-apátság évszázadok óta példás harmóniában egyesíti a román stílust és a hegyvidéki tájat. A szépségnek azonban ára van: a mindössze 250 állandó lakos életét lassan ellehetetleníti az évről évre idelátogató több százezres tömeg.
Az UNESCO Világörökség részeként jegyzett Saint-Guilhem-le-Désert évente 600–800 ezer turistát fogad, ami azt jelenti, hogy egy helybélire több mint 2 400 látogató jut. Ez az arány jól jelzi a közösségre nehezedő nyomást. A lakók türelme érthetően fogy: esténként még a szellőztetés is kihívás, sokan inkább zárva tartják ablakaikat a zaj és a tömeg miatt.
Akárcsak számos más, korábban eldugott helyet, ezt a falut is a közösségi média emelte reflektorfénybe. Ahogy Gérard Vareilhes, a település nyugdíjas lakója fogalmaz: „Nem mehetünk ki, és vásárolni sem tudunk, amikor akarunk. Mindent előre meg kell terveznünk.”
A képeslapszépségű sikátorok, a virágba borult kőhomlokzatok és a környező természet fotói futótűzként terjednek, újabb és újabb hullámokban hozva a látogatókat. A középkori örökség bája azonban együtt jár a korlátokkal is: a szűk utcák, amelyek egykor a helyiek igényeire szabódtak, ma képtelenek ekkora forgalmat elnyelni. Nem véletlen, hogy már több mint 15 éve tiltják a gépkocsik behajtását a történelmi központba, és távolabbi parkolót jelöltek ki, amely főszezonban – a Travelbook szerint – 400–550 férőhelyet kínál.
A helyiek részben már reagáltak is a rohamokra: kevésbé ismert túraútvonalak és közeli települések felé irányítják a turistákat, hogy ne egyetlen pont terhelődjön túl. A turisztikai iroda célja, hogy a régió további 27 települése is részesüljön a figyelemből és a forgalomból. Robert Siegel polgármester szerint a kulcs a tudatos szabályozás: a látogatószám korlátozása, a környező falvak bevonása és a fenntartható turizmus erősítése adhat hosszú távú megoldást – úgy, hogy közben a helyiek mindennapjai és a hely szelleme is megőrizhető maradjon.
