Rejtélyes, narancsszínű krokodilok élnek egy afrikai barlang mélyén Rejtélyes, narancsszínű krokodilok élnek egy afrikai barlang mélyén
ILLUSZTRÁCIÓ
Fotó: Ksenia Kudelkina/Unsplash

2025-09-03

  • Drive
  • Világ
  • Rejtélyes, narancsszínű krokodilok élnek egy afrikai barlang mélyén

Rejtélyes, narancsszínű krokodilok élnek egy afrikai barlang mélyén

Gabon föld alatti járataiban különös, narancsszínű törpekrokodilok élnek. Az Abanda-barlangrendszer populációját 2008-ban azonosították, és azóta is fejtörést okoz a kutatóknak, miért tér el ennyire a megjelenésük a felszínen élő társaiktól.

A tompaorrú krokodil a világ egyik legkisebb krokodilfaja: hossza mindössze 1,5–1,9 méter, és általában Nyugat- és Közép-Afrika patakjaiban, mocsaraiban fordul elő – írja az IFLScience. Az Abanda-barlangrendszerhez alkalmazkodott állatok azonban több genetikai eltérést mutatnak a felszíni populációkhoz képest. A legszembeötlőbb különbség a narancsszínű pikkelyzet. Noha sötét környezetben gyakori a pigmentvesztés, ragadozóknál ez az árnyalat különösen feltűnő lehet.

 

Image
Egy narancssárga barlangi törpekrokodil egy erdei társa mellett Gabonban
Fotó: Wikimedia
A jelenség okát még vizsgálják; az egyik vezető feltételezés szerint a barlangokban felhalmozódó denevérürülék hat a bőrre: a karbamidban gazdag guanó hosszú évek alatt képes lehet elszínezni a pikkelyeket.

A barlangok szűkös erőforrásai mellett a krokodilok főként denevéreket és tücsköket fogyasztanak. A denevérekre többnyire akkor csapnak le, amikor azok az iszapba vagy az ürülékrétegbe hullanak, de olykor alacsonyan függeszkedő egyedeket is elkapnak a falról. Mindehhez képest meglepő, hogy a barlangi állatok testtömege átlagosan magasabb, mint a mocsarakban élőké. Ennek magyarázata az lehet, hogy zsákmányállataik mennyiségét kevésbé befolyásolják az éghajlati ingadozások, a föld alatti, állandóan meleg és párás közeg pedig ideális számukra, így életmódjukat a csapadék sem befolyásolja érdemben.

A genetikai különbségek annyira számottevőek, hogy egy 2016-os tanulmány szerint hosszabb távon akár önálló fajjá is elkülönülhet ez a narancsszínű populáció.

Az evolúció generációs alapon történik. Ez a populáció rengeteg genetikai eltérést mutat, így egy lassú folyamat révén egy új faj is kialakulhat. Itt persze évezredekről, ha nem hosszabb időről beszélünk

– mondta Dr. Matthew Shirley, a kutatás vezetője. Hozzátette: a génáramlás többnyire a barlangokból kifelé történik, a homogenizáló folyamat pedig a fajképződést is megakadályozhatja. A különleges állatokat bár nem az élőhelyükön, de továbbra is megfigyelik a kutatók. Állításuk szerint az állomány továbbra is virágzik.