2026-07-08
Egyre több görög sziget küzd vízválsággal a nyári szezon kezdetén
A nyári szezon kezdetén ismét komoly nyomás alá került több görög sziget vízellátása. A hatóságok több helyen szükségállapotot hirdettek a súlyosbodó vízhiány miatt, miközben a probléma évek óta egyre nagyobb gondot okoz. A görög kormány több tízmillió eurós fejlesztési programokkal próbálja enyhíteni a helyzetet, ezek egyik legfontosabb eleme a tengervíz sótalanítására alkalmas berendezések telepítése és működtetése.
Június közepén Alonisszosz és Tínosz szigetén is szükségállapotot vezettek be az Égei-tenger térségében a vízhiány miatt. A Jón-tengerben fekvő Meganíszin pedig további három hónappal meghosszabbították a korábban már kihirdetett rendkívüli intézkedéseket. A szükségállapot elsősorban közigazgatási eszköz, de lehetővé teszi a helyi hatóságok számára, hogy gyorsabban vezessenek be vízkorlátozásokat és más vízgazdálkodási intézkedéseket. Emellett egyszerűbbé válhat a sótalanító berendezések bérlése vagy telepítése is. Az intézkedés jelenleg három hónapig marad hatályban, de szükség esetén meghosszabbítható. A vízválság nem új jelenség Görögországban. Az elmúlt egy évben több más szigeten is hasonló lépésekre volt szükség, köztük Kárpathoszon, Léroszon, Pátnoszon, Asztüpalaia szigetén és Szímin.
A probléma hátterében több tényező áll. Az Égei-tenger számos szigetén eleve száraz az éghajlat, az éghajlatváltozás pedig egyre hosszabb csapadékmentes időszakokat hoz. A szakértők szerint a hosszú évszázadokon át folytatott túllegeltetés és erdőirtás is csökkentette a talaj vízmegtartó képességét. A helyzetet tovább nehezíti a nyári turizmus. A főszezonban egyes szigeteken a látogatók száma többszörösen meghaladhatja az állandó lakosságét, így a vízfogyasztás is jelentősen megnő. A görög kormány az elmúlt másfél évben több programot is elindított a vízhiány hatásainak mérséklésére. A környezetvédelmi minisztérium 2026 elején 42 vízellátási fejlesztés támogatását hagyta jóvá, összesen 75,5 millió euró értékben.
A program részeként több szigeten először épülnek tengervíz-sótalanító berendezések, más területeken pedig a már működő rendszereket bővítik. A beruházások kedvezményezettjei között Androsz, Kéa, Meganíszi, Naxosz, Amorgosz, Küthnosz, Folégandrosz, Kárpathosz, Lérosz, Pátnosz, Híosz és Alonisszosz is szerepel. A sótalanító üzemek nagy nyomással préselik át a tengervizet különleges membránokon, amelyek kiszűrik a sót és a szennyeződések jelentős részét. További kezelés után a víz ivóvízként kerülhet a hálózatba. Bár ez a technológia költséges és jelentős energiaigényű, a természetes édesvízkészletekben szegény görög szigeteken egyre nehezebben helyettesíthető megoldássá válik. Júniusban egy újabb programot is bejelentettek, amely további 15 millió eurót biztosít kilenc szigeti önkormányzat számára. A támogatásból korszerűsítik az elavult vízhálózatokat, csökkentik a szivárgásból eredő veszteségeket, új víztárolókat építenek, és további sótalanító rendszereket telepítenek. A fejlesztések Naxoszt, Amorgoszt, Rodoszt, Asztüpalaia szigetét, Léroszt, Alonisszoszt, Szkopeloszt, Krétát és Zakünthoszt érintik.
