Kézzelfogható közelségbe kerülhet a működő űrturizmus

Az űrhajózás első évtizedeiben csupán a hivatásos asztronauták merészkedhettek ki az űrbe, a technológiai fejlődés miatt azonban napról napra elérhetőbbnek tűnik az űrturizmus is. Civilként először Dennis Tito amerikai milliomos járt az űrben a 2001-es Szojuz TM–32-es küldetés keretében, azóta pedig már 60 körül jár az űrturisták száma – bár a legtöbbjük még csak a Föld körüli pályára jutott el. A kereskedelmi űrtúrák úttörője egyértelműen a 2004-ben indított Virgin Galactic, amely 2023-ban és 2024-ben hét alkalommal repített turistákat a világűr peremére. Szintén említést érdemel Jeff Bezos projektje, a Blue Origin, amelynek keretében 2021 óta nyolc, turistákat szállító űrrepülés utasai láthatták ilyen távoli szemszögből a Földet. A legnagyobb visszhangot azonban Elon Musk és a SpaceX keltette: a vállalat Crew Dragon nevű űreszközével szeretné szélesebb körben elérhetővé tenni az űrutazást, Musk ráadásul már a Mars benépesítését is tervezi.

A SpaceX ambíciói mellett az amerikai politikában is megjelenik az űrturizmus támogatása, ami technológiai és szabályozási szempontból zöld jelzést jelenthet. Dr. Annette Toivonen, a helsinki Haaga–Helia Alkalmazott Tudományok Egyetemének űrutazásra szakosodott vezető oktatója szerint ugyanakkor még mindig messze vagyunk az ágazat teljes kiforrásától: egyrészt a technológia sem minden területen áll készen, másrészt a fejlesztések rendkívül drágák. Már az 1969-es első amerikai holdraszállás költségei is óriásiak voltak: Neil Armstrongék útja mai árfolyamon mintegy 320 milliárd dollárra tehető. Bizonyos akadályokra – például a kozmikus sugárzásra – ráadásul még nincs végleges, megbízható megoldás, ami jelentősen megnehezíti a hosszabb űrutazások indítását.

A problémák ellenére számos vállalat dolgozik az űrturizmus lehetőségén. A Lockheed Martin például lehetségesnek tartja, hogy egy évtizeden belül embereket juttassunk a Marsra, a Space Development Agency pedig azt hirdeti, hogy az anyagi keretek rendelkezésre állásától számítva öt éven belül üzembe tudna állítani egy, 440 fő elszállásolására képes űrhotelt. Jeff Bezos Orbital Reef nevű kezdeményezése a Föld közeli pályán hozna létre űrbeli szálláshelyeket – a sajtóban gyakran emlegetett, rendkívül költséges projektként. Ahhoz azonban, hogy az űrturizmus a gyakorlatban is kialakuljon, fizetőképes kereslet is kell. Jelenleg ilyen utakra csak a leggazdagabbaknak futja: a Virgin Galactic jegyei például 250–500 ezer dollárba kerülnek, míg a SpaceX-ről – pletykák szerint, nem megerősítetten – akár „egymilliárd dolláros” árak is keringenek egyetlen útért.

Az időtényező sem elhanyagolható. A Chicago Society for Space Studies számításai szerint akik a Marsra szeretnének eljutni, minimum 112, legfeljebb 1328 napot kellene eltölteniük a bolygón, a Mars és a Föld változó távolsága miatt pedig az egész utazás legalább két és fél évig tartana – egyes esetekben az öt évet is megközelítheti. A körülmények is egészen mások lennének annál, mint amihez a tehetős utazók szoktak: a Marson aligha várnának feszített víztükrű medencék, Michelin-csillagos éttermek vagy luxusapartmanok. Mindenesetre az iparági és politikai támogatás együtt hatva felgyorsíthat fejlesztéseket – így egyre közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy az űrturizmus, ha egyelőre csupán kevesek kiváltsága is, kézzelfogható valósággá váljon.

(Forrás: Euronews)